Sokan nem tudják, de Pécs bizony az innovációk, a feltalálók és a találmányok városa is, hiszen megannyi szabadalom, vagy épp kisebb-nagyobb, de mindenképp forradalminak számító újítás és újdonság született már itt. Mindet részletesen bemutatni szinte lehetetlen, de a teljesség igénye nélkül álljon itt pár fontos pécsi találmány, melyek megváltoztatják, könnyebbé, gazdaságosabbá, egészségesebbé és biztonságosabbá teszik a mindennapokat.
Agyi pacemakerrel az epilepszia ellen
A Pécsi Tudományegyetem Idegsebészeti és Neurológiai Klinikájának kutatói, élükön dr. Janszky József epileptológussal, a világon az elsők között kezdték alkalmazni epilepszia kezelésére az úgynevezett mély agyi stimulációs kezelést, ami – nagyon leegyszerűsítve – egy agyi pacemaker. Annak a pár ezer betegnek, akik sem gyógyszerrel, sem pedig műtéttel nem gyógyíthatóak, az egyedüli segítséget ez az innovatív módszer jelentheti.
Az eljárás alapelve, hogy a fejbe beültetett precíz pacemaker az agy központi ingerület-átvitelért felelős részét, a talamuszt stimulálja, amely az epilepsziás rohamokért felelős. Az eszköz a rohamokért felelős ingerületeket továbbító idegsejtek kommunikációját változtatja és zavarja meg, így pedig az idegsejtek nem kerülnek serkentett állapotba, és nem jön létre a roham.
Formabontó és forradalmi szélturbina
Fröhlich Balázs elsőéves villamosmérnök hallgató volt, amikor a Flextronics cég EnterFlex nevű innovációs ötletpályázatán első helyezést ért el. Találmánya egy szél- és napenergiát egyszerre hasznosító üvegpiramis volt, ami a szél erejéből és az üvegházhatás által létrejött felszálló meleg levegőből állított volna elő hasznosítható energiát.
Az ötlet aranyat ért, de sajnos a piramis nem termelt annyi energiát, hogy megérje a sorozatgyártása. Öröm az ürömben, hogy ez a kudarc mutatott irányt egy forradalmi szélturbinához, amit Balázs egyetemi tanárával, Elmer Györggyel közösen fejlesztett ki és szabadalmaztatott. Ennek a turbinának az újdonsága abban rejlik, hogy a tengelye nem vízszintes, hanem függőleges (bármilyen erejű és irányú szélben működik), így kisebb helyen is elfér, akár családi házak kertjében is, így mindenki maga termelhetné meg vele a kellő energiát. Balázs jelenleg már motorokkal is foglalkozik, méghozzá nem is akármilyenekkel.
A tejtermelés jövője ez a bendőszonda
A Cubilog Kft., a Moow.farm Kft. és a Pécsi Tudományegyetem Kémiai Intézetének közös munkája a Moow Rumen Bolus nevű kütyü, ami egy pH-mérésre alkalmas marhabendő-szonda, melynek célja a szarvasmarhabendő pH-értékének és savtartalmának folyamatos és megbízható mérése.
Mivel a bendő pH-ja nagyban befolyásolja a tejtermelést, a szenzor használatával 20 százalékos tejhozam-növekedés is elérhető! Ez az újítás akár két éven keresztül is folyamatosan tudja mérni a szükséges adatokat-értékeket, a rendszer pedig alkalmas az egyedi szondák jelének kiolvasására is és adott esetben még riasztást is tud küldeni a kutatók vagy épp a tejtermelésben dolgozó szakemberek számára.
Nyomtatott tüdőszövet
A Pécsi Tudományegyetemen fejlesztette ki dr. Pongrácz Judit professzor és csapata azt a háromdimenziós nyomtatóval előállított tüdőszövetmodellt, mely áttörést hozhat a tüdőbetegségek gyógyításában.
A PTE kutatói által kidolgozott technológia a piacon elérhető sejtkultúrás és élő állatokon végzett tesztelési eljárásoknál hatékonyabban modellezi az emberi tüdő működését és alkalmas arra is, hogy a betegekből eltávolított tüdőtumorokból szövet-modelleket készítsenek, amelyeken a daganatsejtek egyedi gyógyszerérzékenységét vizsgálhatják a kutatók. Így tehát segítséget nyújthatnak a kutatók az onkológusoknak.
Mi az a cinemagraph?
A cinemagraph ötlete egy fotós, Jamie Beck és egy webdizájner, Kevin Burg neveihez köthető, akik fel szerették volna dobni divatfotóikat egy kis mozgással. A cinemagraphok alapja legtöbbször nem fotó, hanem videó, amelynek a nagyobb részét kimerevítik, és csak egy kis részét hagyják mozogni. Az előállításához szükséges profi kamera, állvány, megfelelő szoftver és relatíve sok idő.
Íme a Vimage bemutatófilmje:
Macerás megcsinálni egy jó cinemagraphot, de a Vimage alkalmazást létrehozó pécsi Közgazdaságtudományi Kar hallgatói, Cziegler Zsolt és testvére, Cziegler Enikő csapatukkal kitaláltak egy egyszerűbb megoldást rá. Applikációjuknak köszönhetően a felhasználók több mint 50 különböző mozgó effektekkel egészíthetik ki fotóikat, már több innovációs díjat is bezsebelt és befektetők is megkörnyékezték őket.
A pécsi szájvíz
Bencze Bálint 2012-ben végzett az Általános Orvostudományi Karon fogorvosként, majd egyből jelentkezett doktori képzésre, ahol egy egyedülálló, természetes, gyógynövényekből készített szájvíz fejlesztését és kutatását végezte. Tanulmányozta a forgalomban lévő szájvizeket, és ő olyat szeretett volna, aminek komolyabb antibakteriális hatása van, nincs tele szintetikus anyagokkal, színezékekkel, tartósító- és oldószerekkel.
Szájvízének megalkotásakor arra törekedett, hogy az csökkentse a szájban található baktériumok számát, ugyanakkor ne engedje előre törni az ellenállóbb kórokozókat. A tesztek pedig őt igazolják, a természetes szájvíz ugyanis 90 százalékos baktériumcsökkenést hoz, mindennapos használat mellett tehát garantált a fogszuvasodás megelőzése.
A másik fontos tulajdonsága, hogy – ellentétben a forgalomban kapható termékekkel – vannak benne antioxidánsok, ami azt jelenti, hogy nem csapja ki a nyálfehérjéket, és így később nem vezet komolyabb szövődményekhez a használata.
Volt halláskárosodás, nincs halláskárosodás
A Pécsi Tudományegyetem innovatív projektje a több díjjal elismert Természetes Hang Torzítás (Natural Sound Distortion) találmánya, amely elsősorban halláskárosodás megelőzésére használható, és mely az emberi hallás által kedvelt, kellemes hangzást eredményez. A szerkezet az érzékelt hangerőt úgy növeli meg, hogy a fület károsító hangnyomási szint alacsonyabb értéken marad. Ez a forradalmi, világviszonylatban is új eljárást tartalmazó, szabadalommal védett eszköz továbbá minden hangerősítő berendezéshez kapcsolható, és később, a digitális változat majd mobiltelefonokhoz és médialejátszókhoz is kapcsolható lesz.
