A Magyar Nemzeti Bank (MNB) csütörtökön bemutatta a jegybank „belső alkotmánynak” nevezett Alapokmányát; Balog Ádám alelnök a sajtóbeszélgetésen közölte azt is, hogy június első hetére elkészítik a részletes társadalmi felelősségvállalási koncepciót.
Balog Ádám elmondta: az elmúlt években a jogi és gazdasági környezet is jelentősen változott, amit integrálni kell az MNB működésébe, másrészt a jegybank alapításának 90. évfordulójáról is megemlékeznek azzal, hogy az Alapokmányban újrafogalmazzák a bank küldetését, jövőképét, alapértékeit, illetve kiemelt stratégiai és intézményi céljait.
Az Alapokmány nem jogi dokumentum, leíró jellegű, nem módosítja az alacsonyabb szintű jogszabályokat – mondta az alelnök. Kardkovács Kolos igazgató hozzáfűzte: az Alapokmány hitvallás arról, hogy az MNB igazgatósága hogyan képzeli el a jegybank szerepét.
A dokumentumban újdonság, hogy megfogalmazza a jegybank gazdasági függetlenségét is. Az MNB ugyanis vállalja, hogy a jegybanki eszközrendszert és forrásokat – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – arra törekedve működteti, hogy a központi költségvetésnek ne keletkezzen a jegybank felé fennálló térítési kötelezettsége. Az érvényes jogszabályok szerint a jegybank veszteségének az eredménytartalékot meghaladó részét a költségvetésnek meg kell térítenie. Függetlensége szimbólumának tartja, hogy maga dönt eredménye felhasználásáról, azt többek között társadalmi felelősségvállalásra, kulturális értékmegőrzésre használja.
Windisch László alelnök kifejtette: olyan működésre tették le a voksukat, hogy egyetlen évben se legyen veszteséges az MNB, továbbra sincs azonban definiált eredménycél. Fenntartható pozitív eredmény esetén annak mértékéig szabadon döntenek az eredmény felhasználásáról, amelyet – egy későbbi, esetleges veszteség fedezésére – részben az eredménytartalék feltöltésére, részben az Alapokmányban megjelölt célok megvalósítására fordít a bank.
Az Alapokmány szerint az MNB – elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül – a rendelkezésére álló eszközökkel támogatja és segíti a kormány teljes foglalkoztatást és növekedést célzó gazdaságpolitikáját. Ezért olyan programokat, banki eszközöket alakít ki és működtet, amelyek elősegítik a vállalatok hitelhez jutását, ezáltal bővítik a termelést, a beruházásokat, az exportot, támogatják a munkahelyek megőrzését. Az eddigi legmarkánsabb eszköz a növekedési hitelprogram volt.
Az MNB elsődleges célja a dokumentum szerint továbbra is az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáis politika célrendszerét a monetáris tanács határozza meg. Az MNB elsődleges célját az inflációs célkövetés rendszerében valósítja meg, amely elősegíti a 3 százalékos középtávú inflációs cél teljesülését. Az inflációs célkövetés rendszerében az árstabilitási cél minden más monetáris politikai céllal szemben elsőbbséget élvez.
Az MNB-ről szóló törvény szerint a monetáris tanács módosíthatja az inflációs célkövető rendszert. Ezzel kapcsolatban jelenleg nem folyik munka, s ha lenne változás, közép-, hosszú távon vezetnék be – mondta kérdésre Balog Ádám.
Windisch László alelnök kifejtette: az MNB tevékenysége négy alappillérre – függetlenség, felelősség, stabilitás, bizalom – épül. A felelősség azt jelenti, hogy az MNB felelősséget érez és vállal a pénzügyi rendszer minden anomáliájáért – beleértve a devizahitelezést is.
Ahhoz, hogy a közvetítőrendszer stabilan működjön, erőteljes szabályozás kell, s ennek érdekében, ha szükséges, normatív módon is be kell avatkozni a folyamatokba. Hangsúlyozta: a jegybanknak felelőssége van a bizalom helyreállításában. Ebben a fogyasztóvédelem területén vannak feladataik. Minden jogviszonyt az ügyfél szempontjából kell megvizsgálni, hogy számára mi a kedvezőbb. Ennek érdekében készek bátran használni az egész eszköztárat – jelentette ki.
