A csapadékos, meleg idő miatt egyre több kígyó jelenik meg a pécsi kertekben, az ijedt helyiek legtöbbször azonban nem tudják, mit kezdjenek a ritkán még a lakásokba is bekúszó hüllőkkel. Köztudott az is, hogy a dél-dunántúli régióban mérges kígyó is él, ezért utánajártunk, hogy mi alapján azonosítsuk a hívatlan vendégeket és mit kezdjünk velük.
Pécsen azok a kígyók élnek, amik a Mecsek-hegységre, dombvidékre jellemzőek, de itt is előfordulnak a vizes élőhelyeket kedvelő hüllők. Az országban összesen hét kígyófaj él, Baranyában azonban csak öt fordul elő, ráadásul pont a két honos mérges kígyó nem. Így keresztes vipera hozzánk legközelebb Belső-Somogyban fordul elő, de ott is ritka.
A Duna-Dráva Nemzeti Park kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó szakembere, Trócsányi Balázs herpetológus elmondta, hogy régiónkban az erdei sikló, rézsikló, vízisikló, és kockás sikló mellett különlegesség a Villányi-hegységhez tartozó Szársomlyón élő, fokozottan védett haragossikló, amely az országban csak néhány kisebb, szigetszerű foltban, kis egyedszámú populációban maradt fenn. Neve szerint „haragos” ugyan, és sarokba szorítva valóban határozottan – testének elülső felével kobraszerűen felágaskodva – védekezhet, de harapásra így is elvétve kerül csak sor, ami mellesleg teljesen veszélytelen.
Kígyó alkatú, ezért kígyóval összetéveszthető, végtagok nélküli, talajlakó életmódhoz alkalmazkodott gyíkunk a közönséges lábatlangyík. Hívják törékeny gyíknak vagy törékeny kuszmának is, amely elnevezés azt a tulajdonságát emeli ki, hogy védekezésképpen hajlamos „eltörni”, azaz farki testtájától megválni, ami sajnos a turistautakon, avarban megbújó állatra óvatlanul rálépve is megtörténhet. Nem kígyó tehát, de mint hazánk valamennyi hüllő- és kétéltűfaja, ez az állat is védett.
Ha mégis mérges kígyós területen járunk
Ha az országban olyan helyen járunk, ahol mérges kígyó előfordulhat, néhány alapvető óvintézkedés betartásával ott is tökéletes biztonságban érezhetjük magunkat a herpetológus szakember szerint. Mérges kígyós területen mozogva bakancs, csizma, vagy más magas szárú, zárt lábbeli és hosszúnadrág legyen a viseletünk. Az utakról lehetőleg ne térjünk le, mert így az elénk kerülő kígyót időben észrevehetjük, és a kígyó is észlelhet minket. Mivel a kígyók az embert kerülik, és ha észlelik a jelenlétünket, mindig menekülőre fogják, ezért várjuk meg, amíg az állat az utat elhagyja, vagy kellő távolságból kerüljük meg.
Ha nem úton vagy jól látható ösvényen haladunk, akkor határozott, hallható léptekkel, de kimért tempóban közlekedjünk, mindig nézzünk a lábunk elé, és figyeljünk az előttünk lévő 3-4 méternyi szakaszra is. A növények között, zsombékon, kaszált fűkupacon, sziklán sütkérező, magát biztonságban érző kígyó érzékeli a lépteink által keltett talajrezgéseket, és hamar odébbáll, leggyakrabban még azelőtt, hogy mi magunk tudomást szereznénk róla. Ha mégis úgy adódik, hogy mérges kígyót sikerül megpillantanunk, nyugodt, lassú mozgással húzódjunk néhány lépéssel hátrébb, majd a kígyót jó nagy ívben elkerülve folytassuk utunkat.
Ha a kertünkben találunk a hívatlan vendégekből
Trócsányi Balázs elmondja, hogy a kertünkben elénk kerülő kígyó legtöbbször az erdei vagy a vízisikló, ritkábban a rézsikló. Ez utóbbit – mérete, testalkata és mintázata alapján –olykor viperának kiáltják, de a felületes hasonlóság ellenére a megyénkben nem élő keresztes vipera jóval zömökebb, hirtelen elkeskenyedő, tompább farokvége, függőleges hasítékú szembogara és a testen végigfutó keresztsorszerű, „cipzár-„mintázata van, míg a nálunk is előforduló rézsikló karcsúbb, hosszabban elkeskenyedő farokvégű, kerek pupillájú, mintázata pedig szakadozott, legtöbbször kettős foltsor.
Ha házunkba, lakásunkba véletlenül kígyó került, legegyszerűbb a közelében levő ajtó-ablak kinyitásával hagyni, hogy ott távozzon, ahol bejött, hiszen valószínűleg véletlenül tévedt oda, és magától is keresni fogja a kiutat.
Szakember segítségét akkor vegyük igénybe, ha az állat önszántából nem távozik, vagy valamilyen okból nem tud távozni, esetleg megszökött egzotikus kígyóra bukkanunk.
