HIV és AIDS: két rettegett mozaikszó, amik a modern kor halálos betegségét takarják. Kevesen tudják, mi a különbség köztük: a HIV maga a vírus, míg az AIDS már a kialakult betegség kezelhetetlen formája. De azt is kevesen tudják, hogy az idejében diagnosztizált HIV-fertőzöttséget gyógyszerekkel kezelni lehet, és el lehet érni egy tünetmentes életet is családalapítással, hiánytalan magánélettel. December 1. az AIDS elleni küzdelem világnapja.
Egy nagyon „fiatal” betegségről van szó. A HIV-vírus, amit tulajdonképpen csak 1981-ben regisztráltak hivatalosan, csupán a 20. század első felében jelent meg tömegesen, elsősorban az afrikai kontinensen. Ma is az AIDS-fertőzöttek háromnegyede Afrikában él, évente több százezer gyermek veszti életét a kórnak köszönhetően.
AIDS és HIV – HIV és AIDS
Rengetegen nem tudják, mi a különbség a HIV (Human Immunodeficiency Virus) és az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome) között. A HIV mozaikszó az emberi immunhiányt fedi, az AIDS pedig maga a HIV által okozott végső fázisú tünetegyüttes – mikor már nagyon gyenge az immunrendszer, megjelenhetnek a betegséghez társuló fertőzések, tumorok. Ekkor beszélünk az AIDS-ről.
Több módon is fertőz
Többféle úton-módon terjed a vírus: testfolyadékok által – közösüléskor, vérátömlesztéskor, vérfertőzéssel, fertőzött injekciós tűvel. A korábbi évtizedekben széles körben elterjedt a hiedelem, hogy az AIDS csak a homoszexuálisok és a drogosok körében terjed, mára már bizonyossá vált, hogy heteroszexuális közösülés során is ugyanúgy meg lehet fertőződni (ha nem is ez a leggyakoribb módja).
[su_box title=”Senkinek sem kegyelmez” style=”soft” box_color=”#5f86a4″ radius=”2″]Ha az AIDS-ről beszélünk, sokaknak eszébe jut Freddie Mercury, a Queen zenekar legendás énekese. Ő 45 éves korában hunyt el a betegségben.
Ugyanígy, felesége mellett élt kettős életet Anthony Perkins is, aki szintén elkapta a vírust – ha a neve kevesebbet is mond, az arcát biztos sokan nem felejtették el a Psycho című Hitchcock-klasszikusból, mint a gyilkos Norman Bates.
Isaac Asimov legendás sci-fi író is HIV-fertőzött volt, ő viszont egy szívműtét során történő vérátömlesztéskor kapta el.
[/su_box]
Harminc év alatt ezer beteg hazánkban
Lekértük a HIV-fertőzöttekre vonatkozó statisztikákat a Központi Statisztikai Hivataltól (KSH) is. Az ő nyilvántartásuk szerint Magyarországon 1987-től 2017-ig összesen 944 új fertőzött beteget regisztráltak, köztük 814 férfi. Közülük 387-en haláloztak el a HIV-nek köszönhetően.
A KSH adatai szerint az összesen bejelentett 944 betegből 654-en homo- és biszexuális közösülés során fertőződtek meg. 188-an heteroszexuális úton kapták el a vírust.
A többi esetnél megoszlik a kórházi fertőzés, hemofília, vértranszfúzió. Az elmúlt harminc évben viszont csak tizenegy alkalommal kezeltek intravénás kábítószerezés útján megfertőződött beteget. A betegségben elhunytak aránya – a fertőzések okai is hasonlóan alakulnak: a 387 elhunyt betegből 279-en szerezték homo- és biszexuális úton a halálos vírust, 49-en heteroszexuális kontaktus során.
Baranya megyében a 2015-ös és 2016-os évben egyetlen újonnan bejelentett beteget sem regisztráltak.
A HIV-fertőzésről és az AIDS-ről a PTE Klinikai Központjának klinikai szakorvosát, dr. Feiszt Zsófiát kérdeztük.
– Két évvel ezelőttig növekvő tendenciát mutatott az éves új esetek száma, azóta viszont stagnál. Ez a változás nem biztos, hogy a valóságot tükrözi, ugyanis két évvel ezelőtt megváltozott a bejelentési rendszer. Ennek oka az, hogy nincs elegendő szűrés, kevesebb a bejelentett beteg – így a szakértő. – Amit az évek alatt viszont megfigyelhetünk: a fertőzés időpontja egyre inkább előretolódott, a HIV-pozitívak között egyre nagyobb arányban fordulnak elő a húszas-harmincas éveikben járó fiatalok.
Elmondta, a HIV-fertőzés nem gyógyítható, de kezelhető a vírus szaporodását gátló gyógyszerekkel.
– A kezelésnek alapvetően két célja van: hogy jó életminőséget biztosítson a betegnek, illetve hogy ne tudja átadni a fertőzést. Az idejében diagnosztizált betegnél jó kezeléssel el lehet érni, hogy hosszú évtizedekig együtt éljen a kórral.
A HIV-pozitívak átlagéletkora a kezelés mellett ma már csak átlagosan két évvel alacsonyabb az egészségesektől.
A korai stádiumban felismert és kezelt betegek ugyanúgy élhetnek, dolgozhatnak, gyermeket vállalhatnak. Ebből a szempontból szinte párhuzamba is állítható a magas vérnyomással, a diabétesszel – mondta dr. Feiszt Zsófia.
A vírusellenes gyógyszereket tabletta formájában kapják a betegek, naponta egy-két alkalommal. Régen rengetegen szenvedtek a mellékhatásoktól, ma már ezek jelentősen javultak, nem befolyásolják a mindennapi életet a vírus szaporodásának gátolása mellett.
– Komoly gond a társadalomban még mindig a HIV-fertőzöttek megítélése, az előítéletek.
Ma sok esetben az összes társadalmi kapcsolatukat befolyásolja, a család, a barátok szemében mássá válnak.
Akár a munkaadó is elbocsájtja őket, néha még az egészségügyi ellátórendszerben sem látják el őket szívesen. Holott egy jól kezelt HIV-pozitív ember nem fertőz – nyilatkozta.
A pécsi ellátóközpont azonban kiváló szakmai együttműködést alakított ki a szintén helyben működő szakrendelésekkel, többek között a szemészettel, sebészettel, bőrgyógyászattal. Ez is a kezelés alatt álló HIV-pozitívak életét könnyíti meg: nem kell más városba utazniuk az egyes esetekben szükségessé váló szakorvosi ellátáshoz.
Dr. Feiszt elmondta, a HIV-vel fertőzöttek 85-90 százaléka a homoszexuális férfiak körében van jelen.
[su_note note_color=”#778ca3″]A pécsi decentrum 2015 januárjában kezdte meg a működését, azóta 26 beteget kezelnek, 4 fő kivételével csak férfiakat. 2018-ban tízzel nőtt a betegek száma, ez az előző évhez képest hatvan százalékos növekedést jelent.[/su_note]
– Az AIDS világnapja kapcsán szeretnénk felhívni a figyelmet a szűrővizsgálatok fontosságára, mert a jó életminőség többnyire a korai stádiumban felismert és kezelt betegeknél érhető el. Én azt szoktam hangsúlyozni, hogy mindenki, aki aktív szexuális életet él, menjen el szűrésre, ismerje meg a státuszát, aki pedig rizikócsoportba tartozik, legalább évente jelenjen meg szűrővizsgálaton. Erre megéri fél órát rászánni az életünkből, főleg azoknak, akik évtizedeket nyerhetnek vele. A többieknek pedig megnyugtató a biztos tudat, hogy nem pozitívak.
– A PTE Klinikai Központ I. sz. Belgyógyászati Klinika Infektológiai Tanszéke Pont emiatt biztosít lehetőséget minden munkanap 9 és 15 óra között ingyenes gyorstesztes HIV-szűrésre bárkinek, aki szeretné megismerni a státuszát. Azt viszont fontos megjegyezni, hogy a szűrés nem helyettesítheti az óvszerrel történő védekezést, hiszen így a HIV-fertőzés mellett az egyéb szexuális úton átvihető betegségek (pl. szifilisz, gonorrhea, HPV) terjedése is megakadályozható – tette hozzá.
