Először alkalmaztak felszívódó értágító eszközt Magyarországon, a Semmelweis Egyetemen (SE), ennek köszönhetően kevesebb ideig kell gyógyszert szednie a betegnek, és javul a természetes érfunkció helyreállásának esélye – hangsúlyozza az SE pénteki közleménye.
Az első biológiailag felszívódó stent (BVS – Bioresorbable Vascular Scaffold) beültetését Merkely Béla professzor, a Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinikájának igazgatója végezte el.
Mint a közlemény rámutat, a magyarok 52 százaléka szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ezen belül a koszorúér-betegség vezető szerepet tölt be. A koszorúér-szűkületek terápiája elsősorban szívkatéterezéssel és egy speciális fémháló (stent) beültetésével történik.
„A szívkatéteres beavatkozások forradalmasították a szívgyógyászatot, ennek köszönhetően Magyarországon jelenleg 150 ezren élhetnek sikeresen beültetett fém stenttel a szervezetükben. Évente 18 ezer ilyen beavatkozást végeznek az országban” – mutat rá a közlemény.
Az elmúlt évek során jelentős fejlődés tapasztalható a stentek előállításában, ennek köszönhető a speciális gyógyszerbevonatú eszközök megjelenése. A legmodernebb technológiáknak köszönhetően mára olyan biokompatibilis anyagból készült stent előállítása is lehetővé vált, amely a szűkület kitágítása után, az érszakasz stabilizálódását követően önmagától felszívódik. A szív koszorúerébe beültetett stent az elzáródott artéria újbóli megnyitásával helyreállítja a véráramot, és támasztékot nyújt az érfalnak egészen mindaddig, amíg az eszköz – körülbelül két évvel a beültetést követően – teljesen fel nem szívódik.
Mivel nem marad fémimplantátum a beteg szervezetében, a természetes érfunkciók visszaállhatnak, s ezért a kombinált gyógyszeres vérhígító-kezelésre is csak hat hónapig van szükség. A stent egy sejtosztódást gátló anyagot is kibocsájt, hogy megakadályozza az ér visszaszűkülését.
A közlemény kitér arra is, hogy míg korábban a beavatkozást a lágyékhajlatból végezték, a mostani a műanyagháló-beültetés a világon először csukló felől történt, csökkentve a beteg megterhelését, aki egy nap múlva otthonába távozott. Ezzel a módszerrel kevesebb a szövődmények kialakulásának veszélye is.
„Magyarországon a biológiailag felszívódó stentekkel történő koszorúér-tágítás technológiája a koszorúér-betegségben szenvedők kezelésében új terápiás lehetőséget nyithat meg az orvosok előtt” – mondta Merkely Béla professzor. Hozzátette: a magyar betegek számára ez a technológia óriási jelentőségű, hiszen kialakításának köszönhetően az elzáródott eret úgy nyitja meg, mint egy gyógyszerkibocsátó stent, ám bizonyos idő múlva felszívódik, így sokkal természetesebb érfunkciók kialakulását teszi lehetővé, és nem marad fémimplantátum a beteg szervezetében.
