Az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) kapcsolódóan mintegy félszáz másik jogszabály is módosul az igazságügy-miniszter parlamentnek pénteken benyújtott javaslata alapján.
A Btk. jövő nyári hatályba lépéséhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről és egyes törvények módosításáról szóló javaslat számos technikai jellegű módosítás mellett tartalmaz például olyan rendelkezéseket is, mint hogy a szexuális bűncselekmények áldozatait értesítsék a hatóságok arról, ha az ügy vádlottja vagy elítéltje szabadlábra került.
Ezzel összefüggésben a javaslat indoklása a nemzetközi elvárásokra is hivatkozik és megállapítja: „a veszélyérzet a sértett szubjektív érzete, és mivel az elkövetőtől való félelem a sértett életminőségét igen kedvezőtlenül befolyásolhatja, ennek felülbírálatára nem adható objektív szempontrendszer. A javaslat ezért nem köti semmilyen feltételhez a sértetti kérelem előterjesztését és teljesítését. Nyomós közérdek fűződik ahhoz, hogy a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények sértettjei ne éljenek félelemben, és hogy lelkiekben felkészülhessenek az elkövetővel való esetleges nem várt találkozásra, ez okból a jogintézmény bevezetése nem tekinthető az információs önrendelkezési jog szükségtelen és aránytalan korlátozásának”.
A módosítás a büntető tárgyú törvények mellett kiterjed olyan jogszabályokra is, melyek ehhez a jogterülethez kapcsolódnak, például a munkavállalás, illetve valamely tevékenység engedélyhez kötöttsége miatt.
Széles körben érintik a javasolt módosítások a büntetés-végrehajtási törvényt, ugyanis ki kell alakítani a végrehajtási szabályait az új Btk. által bevezetett olyan új büntetési és intézkedési nemeknek, mint például az elzárás, a sportrendezvények látogatásától való eltiltás, a jóvátételi munka és az elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele.
Emellett a javaslat az eljárás gyorsítása, az adminisztratív terhek csökkentése és a költséghatékonyság növelése érdekében számos esetben teszi lehetővé, hogy a büntetés-végrehajtási bíró tárgyalás tartása nélkül, a rendelkezésre álló iratok alapján hozza meg a döntését, illetve, hogy mindazon esetekben, amikor az elítélt meghallgatása a döntéshozatalhoz nem szükséges, a büntetés-végrehajtási bíró feladatait a bírósági titkár láthassa el.
Miután számos gyakorlati természetű bírálat érkezett a közérdekű munka végrehajtásának nehézkességét, bonyolultságát illetően, ezen a téren is több módosítás szerepel a javaslatban.
A javaslat szerint a DNS-profilok nyilvántartásába azoknak az adatait is lehet majd kezelni, akik ellen dolog elleni erőszakkal – azaz betöréses lopással -, vagy közveszély színhelyén, két évig terjedő vagy annál súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő vagyon elleni bűncselekmény miatt folyik büntetőeljárás.
A jogi személyek – például cégek – elleni intézkedések alkalmazása a jelenlegi gyakorlatban nehézkes, ezért erre ritkán kerül sor. Ezen próbál a nemzetközi elvárásoknak is megfelelve változtatni a javaslatban szereplő több módosítás is.
A javaslat módosítja a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz fogalmát azért, hogy a hamis utalványok ügyében ne csupán azok felhasználást követően lehessen eljárni.
A büntetés-végrehajtás során a javaslat a jelenlegi szabályozásnál nagyobb hangsúlyt fektet a családi kötelék tiszteletben tartására. Rögzíti, hogy a kegyeleti jog az emberi méltóság része, és kizárólag magasabb rendű érdek esetén korlátozható, ezek a végrehajtás biztonsága, illetve a közbiztonság. Ezért az elítélt kérelme és az eset össze körülménye alapján a súlyos beteg hozzátartozó meglátogatása, illetve a hozzátartozó temetésén való részvétel megvalósulhat a büntetés félbeszakításával, illetve rövid tartalmú eltávozás keretében.
A módosító javaslat uniós irányelvre hivatkozva szól az elektronikus adatok büntetőeljárásban történő végleges és ideiglenes hozzáférhetetlenné tételéről.
Az új kényszerintézkedés elrendelésére a bíróság jogosult, közvádas bűncselekmény gyanúja esetén. A végrehajtásra a bíróság először a tárhelyszolgáltatást végző közvetítő szolgáltatót kötelezi, amelynek a határozat közlésétől számítva egy munkanap áll rendelkezésre az adat visszaállítható módon történő eltávolítására. Blokkolás is elrendelhető, ha a tárhelyszolgáltató nem teljesítette az eltávolítási kötelezettségét, vagy annak végrehajtása joghatósági akadályokba ütközik – például külföldi a szolgáltató -, és indokolt az adattartalomhoz való hozzáférést a magyar felhasználók részéről megakadályozni. Ez néhány bűncselekményeknél – gyermekpornográf adattartalom, állam elleni bűncselekmények és a terrorcselekmény – rendelhető el. A hozzáférés megakadályozására az elektronikus hírközlési szolgáltatók kötelesek.
Miután egy adott hozzáférést biztosító elektronikus hírközlési szolgáltató csak a saját ügyfelei számára tenné elérhetetlenné a jogsértő tartalmat, a hatékony végrehajtás érdekében az összesen több száz, hozzáférést biztosító hírközlési szolgáltatót kell kötelezni. Ezért a javaslat szerint célszerű egy olyan adatbázis létrehozása, amely napra készen tartalmazná a bíróságok által elrendelt blokkolt adattartalmak listáját, a tiltott webhelyeket.
Tekintettel az elektronikus hírközlési szolgáltatók feletti felügyeleti jogkörre, a végrehajtás szervezését és ellenőrzését, valamint a központi elektronikus hozzáférhetetlenné tételi határozatok adatbázisának a vezetését a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságra indokolt telepíteni – tartalmazza a javaslat, amely kitér arra, is, hogy a kötelezettség kikényszerítése érdekében a bíróság 1 millió forintig terjedő rendbírságot szabhat majd ki, akár többször is.
A módosítások a javaslat szerint túlnyomó részt a Btk-val egyezően jövő július 1-jén lépnek majd hatályba, de van közöttük olyan is, amely jövő már január vagy február 1-jén.
