Nemrégiben nagy felzúdulást váltott ki az a rendőrségi határozat, amely megszünteti a nyomozást egy kerékpárlopás ügyében azzal az indoklással, hogy „a gyanúsított nem eltulajdonítási szándékkal vitte el a kerékpárt, csak közlekedni szándékozott vele, függetlenül attól, hogy ennek érdekében a zárat eltávolította a kerékpárról, lopás bűncselekményének nem minősíthető”. Az első hallásra ésszerűtlennek hangzó döntés mögé néztünk, és kiderült, korántsem szabad elhamarkodottan a zsarukra húzni a vizes lepedőt.
Önkényes eltulajdonítás kontra használatba vétel: ez a két alapkifejezés, amit szigorúan meg kell különböztetni egymástól a hatósági nyelven.
Mit jelent az önkényes elvétel? Ha úgy veszem el a másik tulajdonát – akkor is ha nem irányul vagyonszerzésre –, hogy a jogos tulajdonos nem egyezik bele. Ez komoly büntetéssel járhat.
Nehéz megítélni
Gál István pécsi kriminológus ezt a következő példával illusztrálta, milyen vékony a határvonal a két kifejezés és cselekvés között.
– Ha munkatársamnak egy arannyal kikövezett, egész vagyont érő golyóstolla van az íróasztalán mellettem, de ő maga nincs jelen, nekem pedig alá kell írni egy papírt de nincs nálam toll, átnyúlok a tolláért, és írok vele – használatba veszem az ő tudta nélkül és így logikusan a beleegyezése nélkül. Ha nálam marad – mert tételezzük fel, elfelejtettem visszarakni a helyére – már kényesebbé válik a helyzet. Akkor tulajdonítom el jogtalanul a tollat, ha rendszeresen használom az esetet követően – világított rá.
Mi a helyzet a járművekkel?
– Egy autó esetén, miután furikázok vele egy kört, nálam marad az autó hosszabb időre, ha tankolok bele, ha lefestem, vagy bármi olyat teszek vele, ami „tulajdonosi magatartásra” vall, eltulajdonítottam – mondja. – Ha tehát rövid időn belül megkerül az autó sértetlenül, nincs jogsértés, csak használatbavétel. Gépjárművek esetén törvény szabályozza ezt.
A kerékpáros eset már komplikáltabb. A hatóságoknak nagyon körültekintően kell a körülményeket vizsgálniuk. amennyiben az eltűnt biciklinek pár órán belül sikerül a nyomára bukkanni, az, aki elvitte, védekezhet a használatba vétellel, de ha huzamosabb ideje nála van, az egyértelműen lopásnak minősül.
Természetesen a fülön csípett tolvajok előszeretett kibúvója volt a használatbavétel fogalma. A törvényalkotók igyekeznek minél kevesebb kétséget kizáró jogszabályokat hozni, de ennek ellenére biztos, hogy mindig lesznek ilyen sarkalatos pontok.
[su_box title=”Gyilkosság vs. halált okozó testi sértés” style=”glass” box_color=”#bb2019″ title_color=”#ffffff”]Hasonlóan szinonim kifejezéseknek tűnhetnek a hétköznapi ember számára, a szakértő mégis határozott különbséget tesz a kettő között. Gál István szerint a kulcs itt is a szándék.
– Ha az illető cselekvése egyértelműen az élet elvételére irányul, gyilkosság a vád. De ha alapvető szándék nem a halál okozása, már más a helyzet. Például ha az illetőt móresre szeretném tanítani és az általam kapott sérüléseibe belehal, halált okozó testi sértésről van szó.
Hiába ugyanaz a végeredmény, roppant lényeges a különbség a kettő között. Sok esetben a bíróságnak nagyon résen kell lennie, és következetesen, minden körülményt figyelembe véve ítélkeznie.[/su_box]
