Bizonyára sokakat érdekel, hogy Pécsett a beteget mentő szirénázó mentőautók mennyi idő alatt érnek el célállomásukhoz, a betegekhez és a bajba jutottakhoz, és hogy naponta átlagosan hány esethez vonulnak ki.
Sokan akartak gyerekkorukban mentősök lenni, szirénázva végigszáguldani a városon, életeket menteni, segíteni a bajbajutottakon. Sokan pedig csak szitkozódva nézik a szélsebes és hangos mentőautókat, amiktől ők soha nem hallanak semmit, és abba sem gondolnak bele, hogy mivel jár ez a kemény munka. Dr. Buda Péter, az Országos Mentőszolgálat Dél-dunántúli Regionális Mentőszervezetének igazgatója azonban bevezetett minket a mentőzés részleteibe.
Kezdjük a legfontosabbal: milyen gyorsan érnek célba a pécsi mentők? Ehhez először is azt érdemes tudni, hogy az országos átlag 15 percen belül van, ezt a futamidőt pedig a mentők 75 százaléka teljesíti is, míg a regionális átlag 70 százalék. A pécsi átlag ennél valamivel kevesebb, a helyi kocsik szinte mindenhol ott tudnak lenni a városban 15 percen belül, amit az esetek 70 százalékában meg is tudnak oldani. Naponta egyébként 150-200 esetben riasztják a mentőket Baranyában.
A bejelentéseket követően a roham-, eset-, illetve a „közönséges” mentőautók mind a Tüzér utcai, mind pedig a Petőfi utcai mentőállomásról egy percen belül elindulnak. Azt pedig, hogy milyen típusú kocsit kell küldeniük, a betelefonálók által említett panaszok és tünetek alapján döntik el. Életmentő beavatkozás, vagy nagyon komoly sérülések, betegségek, balesetek esetén indulnak a roham és/vagy esetkocsik, míg nem életveszélyes esetekkor a mentőkocsikra számíthatunk.
Az, hogy a célállomáshoz a lehető leggyorsabban odaérjenek, nemcsak azon múlik, hogy az állomásról milyen gyorsan indulnak el a kocsik, hanem attól is, hogy melyik szabad kocsi jár épp a cél közelében, hiszen a legközelebb lévő mentőautó tud a leggyorsabban a beteg segítségére sietni. Két hónap múlva pedig mindez még gördülékenyebben fog menni, mivel a Mentőszolgálat át fog állni egy teljesen új mentésirányítási rendszerre. Minden kocsiba kerül ugyanis egy táblagép, amire a beérkező hívásokban elhangzó panaszok és tünetek alapján érkeznek majd az értesítések-riasztások.
De melyek azok a tényezők, amelyek miatt késhetnek a mentők? Először is a folyamatosan változó forgalom. Itt pedig nem arról van szó, hogy a mentősök nem tudják kezelni a pécsi csúcsforgalmat, hanem arról, hogy a dugók mellett olyan tapasztalatlan sofőrök gátolják a mentők haladását, akik nem tudják, hogy mit kell tenni, ha felbukkan egy szirénázó rohammentő. Akadnak ugyanis olyanok, akik csak megállnak ott, ahol vannak, és olyanok is, akik zavarukban pont a mentő elé állnak. Természetesen zavaró tényező tud lenni az időjárás is, hiszen havas-jeges, vagy egyéb extrém időben a mentők is lassabban tudnak haladni. További probléma, ha nem jó címet adnak meg a mentőknek (vagy ha jó a cím, de a kaputelefonon nincs kint a név), hiszen ekkor nekik kell felkutatni azt, nekik kell újrahívni a központot, vagy valamiféle köztes megoldást keresni, amivel hosszú, fontos percek telhetnek el.
Akadnak azonban ennél még komolyabb gondok is. Először is ott vannak a vaklármák. Ilyennek számítanak a rosszindulatú, tréfásnak szánt kamuhívások, amelyek ráadásul Pécsett és Baranyában is elég gyakoriak. Ha ilyesmi megesik, akkor azzal kivonják a forgalomból a kocsikat, és ezen lehet, hogy valakinek az élete múlik. Az ilyen esetekben – ha kiderülnek – minden esetben rendőrségi feljelentésre kerül sor. Szerencsére azonban a mentési irányításban dolgozók sok esetben már hanghordozás alapján ki tudják szűrni a mentőkkel szórakozókat, de különböző keresztkérdésekkel is le tudják buktatni a szándékos téves riasztásokkal próbálkozókat. Ha ez nem lenne elég, a mentőknek figyelniük kell az agresszív emberekre is, akik különböző okokból kifolyólag néha nekik esnek, rúgják-ütik őket, de arra is volt már precedens, hogy a mentősöket leköpték, mert nem fértek el tőlük az úton. Ilyen esetben is mindig feljelentést tesznek, ami nem egyszer súlyos pénzbüntetéssel, egyes esetekben pedig felfüggesztett börtönbüntetéssel is járt.
