Zöldre váltó lámpáknál is valószerűtlenül kipörgő kerekek, ártalmatlan kanyarvételnél elveszített tapadás, blokkoló kerekek egy közepes fékezésnél is. Nagyjából ilyen jelenségekre panaszkodtak lapunknak a pécsi autósok és több taxis is az elmúlt napokban. Többen azt mondják, soha nem volt még ilyesmire példa nedves utakon plusz fokokban. Megnéztük, mi a jelenség oka.
„Furcsán csúsznak ma az utak, ha igaz, újfajta sóval szórják őket.”- „Van, hogy a lámpánál, sík úton nem tudok elindulni kerékpörgés nélkül. Csináljanak már valamit!” – „A napokban nem egy belecsúszós baleset történt. Senkinek nem tűnt fel rajtam kívül, hogy a só helyett használt síkosságmentesítő anyag mennyire csúszik – és mint a példa mutatja – napokkal az után is, hogy használták? Az illetékeseknek meg kellene vizsgálni ezt az anyagot. Gyalogosként is érezhető, hogy mennyire csúszós.” – többek között ezek a hozzászólások jelentek meg a karácsony előtt történt, öt autó összeütközésével járó halálos balesettel foglalkozó cikkünk alatt.
Az esetet követően postaládánkban is landoltak megkeresések: olvasóink arról számoltak be, hogy több baleset is a csúszós pécsi utak miatt történik. Mint írták többen, a hőmérséklet az utóbbi időben már éjjel sem ment nulla fok alá, mégis rendkívül csúsznak a nyirkos utak. Több taxis is megerősítette lapunknak, hogy idén érzésre síkosabbak a nedves szakaszok, mint korábban.
Utánajártunk, mi minderről a véleménye a Pécset átszelő utakat kezelő Magyar Közút Nzrt.-nek, és a belterületi utakat felügyelő Biokom Nkft.-nek.
Előbbi szóvivője, Pécsi Norbert Sándor azt mondta, közönséges sóval, illetve a szintén évek óta használt, kalcium-kloriddal végzik a síkosságmentesítést most is; új anyagot nem használnak. Lóczi Szidónia, a Biokom pr-menedzsere pedig elmondta: a legtöbb helyen ők is sót, illetve havas-jeges úton kőzúzalékos sót, a belvárosi tereken kalcium-kloridot szórnak.
Mindkét szóvivő elmondta azonban, hogy több együttes tényező eredményezheti, hogy a pusztán nedvesnek tűnő felületek jobban csúsznak, mint egy egyszerű eső áztatta út.
Pécsi Norbert Sándor például elmondta, hogy a napról napra ismétlődő páralecsapódásokból eredő víz a sóval és az úton egyre halmozódó szennyeződésekkel – olaj, sár, gumiporladék, gépzsír, olajsár – csúszós, nyálkás elegyet alkothat plusz fokokban is.
Lóczi Szidónia a Biokom szakembereit idézve arról számolt be, hogy a tartós éjjeli, sőt nappali páralecsapódásokkal kísért fagyok idején kiszórt só „lemosó” eső híján az utakon maradt. Ez pedig önmagában megköti a párát; az elmúlt hetekben, napokban kialakult tartósan sónedves területek pedig önmagukban is, a szennyeződésekkel pedig még csúszósabbá váltak.
Mindkét szakember elmondta, hogy az utak nem csúsznának ennyire, ha nem lenne párakicsapódás vagy ha egy komolyabb eső lemosná az utakról a koszt, a felgyülemlett sót.
Addig is nem árt az óvatosság, mondták, hiszen öt fok környékén, nedves felületen bárhol számíthatnak az autósok síkos szakaszokra.
[box title=”Mi a teendő?” box_color=”#3d8eb8″]Az út síkosságát legegyszerűbb próbafékezéssel tesztelni: alacsony sebességnél érdemes erősebben a fékpedálra taposni, miután meggyőződtünk róla, hogy nem jön mögöttünk senki. Ha megcsúszik a kerék, nagyobb sebességnél elveszíthetjük az irányítást. Beszédes lehet, ha egy kereszteződésből kikanyarodva érezzük: a kerekek el-elveszítik a tapadást vagy lámpánál dinamikusabb indulásnál is kipörögnek a kerekek. Ilyen esetekben haladjunk lassabban, tartsunk nagyobb követési távolságot, kerüljük a hirtelen gázadást, fékezést, kormánymozdulatokat.[/box]
