Görgei Artúr ’48-as honvédtábornok, hadügyminiszter születésének 200. és az 1848-49-es szabadságharc kitörésének 170. évfordulója alkalmából bocsátott ki emlékérmét a Magyar Nemzeti Bank.
A Görgei emlékérmék hazánk törvényes fizetőeszközei, de nem forgalmi célokat szolgálnak, elsődleges szerepük a megemlékezés, a figyelemfelkeltés nemzeti értékeinkre, történelmünk kiemelkedő alakjaira, eseményeire. Az ezüst és a színesfém változat azonos érmeképpel rendelkezik, csak értékjelzésükben térnek el.
Az emlékérmék előoldalán ábrázolt csatajelenetben az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik győztes csatája elevenedik meg, amit Than Mór: Görgey lovasrohamot vezényel a második komáromi csatában Herkálypusztánál című festménye ihletett. Fölötte félköriratban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc legjelentősebb, győztes ütközeteinek felsorolása (Isaszeg, Buda, Komárom, Vác) jelenik meg, a csaták időrendi sorrendjében.
Az emlékérmék hátlapján is visszaköszön a külső körgyűrűs szerkezet, amelyet kissé megtör Görgei Artúr dagerrotípia alapján készült, félalakos ábrázolása. A portré hátterében – emelt síkú középmezőben – az 1884. november 23-án a Nemzet című napilapban megjelent, 207 honvéd által aláírt „Nyilatkozvány”-ban a Görgei Artúr mellett kiállók neve olvasható mikroírással (nem teljes számban, három különböző betűméretben), amelyben katonatársai így foglaltak állást a hadvezér mellett: „…nyílt egyenességgel bátran kimondhatjuk: hogy a világosi fegyverletétel oly nagy túlerőkkel szemben nem volt árulás, nem volt fegyvereinket meggyalázó tény, nem volt a haza elleni bűn, — hanem volt a honfivér további hasztalan ontását megszüntető emberséges és tisztességes befejezése egy azontúl reménytelen, céltalan, s azért tovább nem is indokolható háborúnak.”
