Most, hogy már körvonalazódik, hogy miként fog kinézni az új pécsi állatkert, kicsit a múltba révedtünk, és megemlékeztünk az egykor országos látványosságként ismert Pécsi Zooról és a hozzá tartozó Akvárium-Terráriumról. Volt, hogy ötleteltek a helyszínen arról, milyen is legyen az állatkert.
A pécsi állatkertet 1959-ben kezdték építeni, a felhúzásában pedig volt munka bőven. A társadalmi munkában, pécsi bányászok, üzemi munkások, egyetemisták segítségével tető alá hozott beruházás ugyanis 45 367 munkaóra alatt készült el, meglepően gyorsan, hiszen az átadására már 1960 nyarán sor került, fél évvel a munka befejezése előtt.
Érdekesség, hogy a politikai nyomás hatására kissé sietősen felépített állatkertnek kivitelezési terve nem volt – csak a helyszín volt adott – előzetes tervrajzok nélkül, helyszíni ötleteléssel alakították ki a ma ismert területet képét. Ebbe az esetlegesnek nevezhető munkába pedig beletartozott minden, a vízvezetékek lefektetésétől, a ketrecek kialakításáig.
Ekkor azonban még az volt a neve, hogy Mecseki Kultúrpark, ugyanis az állatkertet a közeli vidámparkkal, a kisvasúttal, a szabadtéri színpaddal, a gyermekeknek szóló közlekedési parkkal együtt emlegették. A nevet aztán később Mecseki Állat- és Növényparkra változtatták.
Az állatkert létrejöttét a politikai konszolidáció is sürgette, a város célja pedig az intézménnyel az volt, hogy egy olyan közegként tekintsenek rá a pécsiek, ami nem csupán a természettudományos nevelést és a kellemes kikapcsolódást szolgálja, hanem Pécs idegenforgalmát is jelentősen megdobja. Ezt a célt a város el is érte, hiszen a megnyitott állatkertben több mint 100 állatfaj 400 egyedével találkozhattak a pécsiek, és azok, akik a festői környezetben épített zoo hírére a városba látogattak.
Persze az állatok nem egyszerre érkeztek ide, kezdetben ajándék-állatokkal startolt el a zoo, később pedig, apránként pedig érkeztek a háziállatok, a régió állatvilágának mintaegyedei, és külön kiemelt figyelmet fordítottak Pécs mediterrán flórájának bemutatására is.
A kezdeti időszak után az állatkertet olyan lakók népesítették be és tették népszerűvé országszerte, mint például a csimpánzok, az indiai farkas, medvék, oroszlánok és tigrisek is voltak már ekkor itt, de párduccal is nézhettek itt farkasszemet a látogatók a jakok, lámák, bölények, antilopok és tulkok mellett.
A nyitás után közel másfél évtizeddel később kapott helyet az állatkertben az akvárium-terrárium, 1974-ben. Abban az évben, amikor bentlakásos zoo-iskolát is alapítottak itt. Két évvel később – sokan nem tudják – kialakítottak egy biológiai oktatótermet is az épületben, melynek a célja a gyerekek állat- és növényvilággal kapcsolatos gyakorlati és elméleti tudásának gyarapítása volt. Az új állatkertben hasonló célt fog szolgálni a szemináriumi terem.
Az állatkert társintézménye, az Akvárium-Terrárium 1985-ben nyitott meg, a zoo 25. évfordulójának alkalmából. A Dévényi Sándor tervezte épületben a földszinten szakköri terem- és kiállító-tér kapott helyet, míg a középkori pincerendszerben ott melegedtek a különféle egzotikus hüllők, kétéltűek, és halak.
A mai napig több mint 100 állatfaj 500-600 egyede él itt, köztük olyan különlegességek, mint például a zöld anakonda, a tigrispiton, a madárpókfélék, a szalagos varánusz, a nílusi repülőkutyák, az aligátorteknősök. Arról pedig mindenképp meg kell emlékezni, hogy itt született egy rombuszkrokodil is, attól a krokodilpártól, amit Fidel Castro ajándékozott Kádár Jánosnak.
Nyilván szót kell ejteni az állatkert hanyatlásáról is. A 2000-es évek elején egyre több probléma volt a hely felszereltségének korszerűtlenségével, az európai szabványoknak nem feleltek meg ugyanis a szűk ketrecek, és több gond is akadt a Tettye vízbázisába beszivárgó állati szennyvízzel. Ezután az állatkert kénytelen volt búcsút inteni több nagyvadjának is, de már ekkor elkezdtek gondolkodni azon, hogy a helyet el kell költöztetni. Először szafaripark lett volna az utódintézmény, később Árpádtetőre, a Mecsextrém Park mellé költöztették volna az állatkertet, egyikből sem lett ugye semmi. Maradt a helyén az állatkert, mely viszont nemsokára új életre kap nem is akármilyen színvonalon.
