Nemsokára akár üzemanyag és a távhőenergia alapjául szolgálhat a Pécsett keletkező szennyvízből visszamaradt iszap. A milliárdos fejlesztést uniós támogatásokból valósítaná meg az önkormányzat a közeljövőben.
Évente húszezer tonnányi, azaz egy Magasház tömegét elérő mennyiségű szennyvíziszap keletkezik Pécsett a csatornába kerülő anyag megszűrését és tisztítását követően. Ennek a mennyiségnek jó részét a város a tervek szerint nem szállítatná el a jövőben a pellérdi telepről; inkább hasznosítaná a végterméket.
Mint az egy nemsokára közgyűlés elé kerülő előterjesztésből kiderül, az önkormányzat uniós pályázaton remél pénzt arra, hogy megújuló energia alapú áramot, hőt és üzemanyagként szolgáló biometánt termelhessen az anyagból. Ha Pécs sikeresen pályázik a forrásra, egyedülálló lehetőség nyílhat az évtizedek óta fennálló probléma, a kezeletlen szennyvíziszap elhelyezése kapcsán.
A Páva Zsolt polgármester által jegyzett irat szerint a szennyvíziszap energetikai célú hasznosításához az előzetes kalkulációk szerint 1,2-1,4 milliárd forintra lehet szükség. Ennek 85 százalékát az unió finanszírozná, s a számítások szerint a befektetett összeg évek alatt meg is térülne, hiszen az iszap kezelése évi százmillió forintos költséget jelent a Tettye Forrásház Zrt.-nek.
Az elképzelések szerint az anyagból előállított biometánt elsősorban a hőerőmű és a tömegközlekedési társaság tudná hasznosítani. Előbbi áramtermelésre és a távhőrendszer üzemeltetésére alkalmazná a környezetbarát technológiát, míg utóbbi üzemanyagként hasznosítaná a gázt.
A program beindítását követően az olcsó energiaforrás miatt akár a szolgáltatások ára is csökkenhetne. Hogy pontosan mennyivel, az hatástanulmányok elkészítése után derülhet ki. Első körben ilyeneket készít az önkormányzat azzal egy időben, hogy jelzi az uniós pályázaton való részvételi szándékát.
