A stressz egy évezredek óta létező fogalom, ám napjainkban szinte már népbetegségnek számít. Folyamatosan rohanunk, határidőre dolgozunk, türelmetlenek vagyunk, feszültek és eredmény orientáltak. De vajon mi a fontosabb: az idő és a pénz, vagy az egészségünk?
Legelőször az 1930-as évek derekán Selye János vezette be a stressz fogalmát. A psziché és a test interakcióját vizsgálta, és arra jött rá, hogy vannak olyan hatások a mindennapi életben, melyek a lelkünkre hatnak, ám mégis a szerveink működését befolyásolják.
A stressz fajtái
Fontos, hogy el kell különítenünk a hirtelen kialakuló (pozitív), és folyamatos (negatív) stresszt. A pozitív stressz egyfajta túlélő mechanizmus, akkor kapcsol be, amikor saját, vagy mások életének a megmentése a cél. Ekkor fokozódik az izmainkban a vérellátás, felszökik a pulzusunk és testünk másodpercek alatt készen áll az életmentésre.
A folyamatos stressz viszont hosszú távú, lelki eredetű probléma, mely rendkívül veszélyes tud lenni. Hiszen olykor szorongáshoz, depresszióhoz, vagy öngyilkossági gondolatokhoz is vezethet.
– A stressz egy hatás, amely előhívhatja a plusz energiákat – ez hasznos lehet számunkra, vagy gátolhat bennünket – ez pedig káros. Hosszútávon viszont kijelenthető, hogy a stressz jelenléte mindenképpen rossz előjel – avat be dr. Tamás László pszichoterapeuta.
A stressz hatásai
Ha nem vagyunk képesek megbirkózni egy bizonyos élethelyzettel, problémával, az tartós esetben testi tüneteket produkálhat. A szív- és érrendszeri megbetegedések és a magas vérnyomás az elsődleges tünetei a tartós stressznek. Gyengíti továbbá az immunrendszert és savas környezetet teremt a szervezetben – ami súlyos betegségek táptalaja lehet.
Dr. Tamás László szerint a stressz elsődleges kialakulásának oka, hogy más a tempónk mint évtizedekkel ezelőtt. Elsősorban lelki tünetei jelentkezhetnek a stressznek, ez lehet szorongás, feszültség, alvászavar, döntésképtelenség, ám tartós esetben testi, pszichoszomatikus tünetek is jelentkezhetnek.
Hogyan engedjük el?
A pszichoterapeuta szerint ezért vannak barátaink, szeretteink és ismerőseink, hogy „segítsenek” kiengedni a gőzt. A szokásos meglévő kezelési módok akkor lesznek elégtelenek, ha nem enyhül a szorongás – ebben az esetben szakember beavatkozása szükséges.
A türelem és a szándék a legfontosabb! Próbáljunk nem sietni sehová, tervezzünk előre és lazán osszuk be az időnket. Ne vállaljuk túl magunkat és mindig hagyjunk időt a pihenésre – ez lehet sport, sétálás, a szeretteinkkel töltött idő, lehuppanás a kedvenc sorozatunk elé, vagy bármi, amit szeretünk csinálni. Segít, ha kedvesek vagyunk, és sokat nevetünk, hiszen a nevetés – és a csokoládé hatására – szervezetünk endorfint, vagyis boldogsághormont termet. Végül, de nem utolsó sorban meditáljunk és relaxáljunk sokszor, ami segít átgondolni és felülkerekedni a felgyülemlett gondokon.
A szakember szerint tartós esetben nem a stressz a gond, hiszen az csak egy hatás, hanem annak az eredete. Ilyenkor érdemes átgondolni, szakemberrel átbeszélni, hogy mi a probléma forrása, vagyis hogy mi az, ami miatt konfliktushelyzetekbe kerül az alany.
[note note_color=”#ce88cb”]Semmi nem olyan fontos, hogy az egészségünk rovására menjen! Érdemes ezt a gondolatot dédelgetni, amikor legközelebb görcsölünk valamin: minden stresszel töltött perc egy nappal rövidíti meg az életünket – megéri?[/note]
