Felmentette az önkényuralmi jelkép használata miatt megvádolt Nyári Zsoltot a Fővárosi Törvényszék pénteken, megváltoztatva az elsőfokú ítéletet. Az érvelés bravúros: kicsi volt, hát alig látták a csillagot, meg hát amúgy sem félt senki tőle. Vajon akkor minek vannak a törvényeink? És vajon mit szólnak ehhez a kommunizmusban meggyilkolt emberek hozzátartozói.
Nyári Zsolt ellen azért emelt vádat az ügyészség, mert 2012. május elsején a városligeti majálison – ahol a Zöld Baloldal szóvivőjeVöröscsillag-per című könyvét akarta dedikálni, illetve sajtótájékoztatót akart tartani – a rendőrök észrevették, hogy zakóján ötágú csillagot visel, amelynek közepén sarló-kalapács volt látható. Az ügyészség önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt emelt vádat.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) tavaly nyáron első fokon bűnösnek mondta ki a vádlottat és próbára bocsátotta. Az ügyészség azonban súlyosításért, a vádlott és védője pedig felmentésért fellebbezett.
A Fővárosi Törvényszék megváltoztatta a PKKB határozatát és Nyári Zsoltot felmentette az önkényuralmi jelkép használatának vádja alól.
A határozat indoklásában a bíróság kitért arra: azt kellett vizsgálni, hogy a vádlott cselekménye alkalmas volt-e a köznyugalom megzavarására, mivel a törvény azt bünteti.
A Fővárosi Törvényszék hangsúlyozta: a szimbólum nagy nyilvánosság előtti viselésének tényéből nem lehet levonni azt a következtetést, hogy az alkalmas a köznyugalom megzavarására, azt lehet úgy is viselni, hogy ne valósuljon meg a bűncselekmény.
A törvényszék szerint az eset körülményeinek mérlegelésekor figyelembe kell venni, hogy május elsejei rendezvényen viselte a jelvényt Nyári Zsolt, és az eljárás során semmilyen adat nem merült fel arra, hogy a kitűző viselése a rendezvény résztvevőiben bármilyen félelmet, megbotránkozást, riadalmat kiváltott volna. A bíróság szerint ráadásul az, hogy a kitűző átmérője három centiméter volt, néhány méterre határolta be az észlelés lehetőségét.
A bíróság mindezek alapján bűncselekmény hiányában felmentette Nyári Zsoltot. A vádlott és védője tudomásul vette az ítéletet, a tárgyaláson azonban nem vett részt az ügyészség képviselője, így nem lehet tudni, hogy az ügy folytatódik-e a Kúrián.
Az ítélethirdetés után Nyári Zsolt – aki időközben lemondott a szóvivői megbízatásról és a Magyarországi Munkáspárt 2006 aktivistájaként tevékenykedik – újságíróknak azt mondta, az ítélet azt jelzi, „nyomokban még létezik független ítélkezés” Magyarországon. Jelezte: mivel megsértették a szabad véleménynyilvánításhoz fűződő jogát, jogorvoslatért a strasbourgi bírósághoz fordulnak.
Vajnai Attila, az Európai Baloldal – Magyarországi Munkáspárt 2006 elnöke pedig azt mondta, megfelel az európai jognak a bíróság felmentő ítélete. A hatalom el akarja terelni a figyelmet a katasztrofális szociális helyzetről és a korrupciós ügyekről, ezért „antikommunista hecckampányt” akar folytatni az országban – fogalmazott. Hozzátette: erre utal a Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium nevéről kialakult botrány is.
Jelezte: a strasbourgi bíróság ítéletének megfelelően Magyarországon is meg kell születnie egy olyan törvénynek, amely nem az aktuális bíróság jogkörévé teszi annak eldöntését, hogy például lehet-e vörös csillagot viselni.
Bejelentette: akciósorozatot indítanak, hogy felhívják európai testvérpártjaik figyelmét arra, Magyarországon erősödik a hatalom szélsőjobboldali befolyása, „lényegében fasiszta hatalom van kiépülőben”. Hozzátette: vitanapot kezdeményeznek az Európai Parlamentben a hazai demokratikus emberi jogok érvényesüléséről, és az Európa Tanácshoz fordulnak, mert a Kúria „szabotálja” a strasbourgi bíróság ítéletét, még mindig nem törölte azokat az ítéleteket, amelyekben az országot elmarasztalták tavaly szeptemberben.
Vajnai Attila jelezte: az akciósorozat részeként közintézményekben, rendezvényeken fognak felmutatni angol és magyar nyelvű szórólapokat, amelyeken vörös csillag és Ságvári Endre stilizált arcképe mellett az a felirat szerepel, hogy „Nem a fasiszta hatalomra – Ságvári Endre Emlékbizottság”. Ez utal arra, hogy a munkásmozgalmi jelképek ügyében még nincs végleges megoldás, és az emberi jogokat súlyosan sértő törvény van érvényben – magyarázta.
Az ítélethirdetés után a bírósági tárgyaláson részt vevők egy része átvonult a Szabadság térre, ahol megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet.
