Hogyan működnek pontosan a fertőző betegségek? Miért lett ennyire veszélyes a koronavírus? Mit tanultunk az első hullámból és mi várható most? Sok vírussal kapcsolatos kérdésre kaphatunk választ.
Oroszi Beatrix epidemiológus a napokban a Portfolio.hu-nak adott interjút, melyben a hazai járványhelyzetet elemezte, és kitért néhány külföldi példára, mely országok védekeztek sikeresen és melyek kevésbé. Az interjúból most néhány fontos részletet emelünk ki.
A fertőző betegségekről
A fertőző betegségeknek sok különleges jellemzője van, például egy adott beteg kockázatot jelenthet másokra nézve, mert többeket is megfertőzhet, sőt lehet valaki fertőző úgy is, hogy nem is azonosítják, mert nincsenek tünetei. A járvány ráadásul mindig hirtelen esemény, a kezelését nem lehet a szokásos módszerekkel megoldani, drasztikus lépéseket kell tenni – hangsúlyozta a szakember.
Talán meglepő lehet, de a járványügyi munka elsősorban a megelőzésről szól. Az elmúlt évtizedekben jól működött a védekezés, hiszen sikerült elkerülni, kivédeni a nagy járványokat, úgy, hogy nem borult fel az emberek mindennapi élete. Most azonban más a helyzet, nem volt még olyan kihívás, mint a mostani koronavírus-járványhelyzet, melynek leküzdéséhez új szemléletre, módszerekre, jól képzett szakértőkre van szükség – olvasható a Portolio cikkében.
Az első hullám tapasztalatairól
Az első hullámmal kapcsolatban azt mondta az epidemiológus, még sosem volt a ma élő generáció esetében ilyen horderejű intézkedés, mikor januárban több mint 50 millió embert helyeztek karanténba Kínában. Az akkor helyes döntés volt szerinte, mivel idő kellett a felkészülésre, a védekezésre, a betegség megismerésére. Hozzátette, a szakemberek már régóta figyelmeztettek Magyarországon is arra, bármikor előfordulhatnak nagyobb járványok, ezért készülni kell ezekre, hiszen az új vírusok egyre gyakrabban válthatnak gazdaszervezetet, azaz könnyebben terjedhetnek át állatról emberre, aztán emberről emberre.
Miért veszélyes annyira a koronavírus?
Oroszi Beatrix kifejtette, az új koronavírus egyáltalán nem tartozik a legpusztítóbb betegségek közé, azonban a problémát inkább az jelenti, hogy nagyon könnyen és gyorsan terjed, sok embert tud rövid idő alatt megbetegíteni, mivel szinte mindenki fogékony.
A súlyos esetek kapcsán pedig azt látják a szakemberek, hogy kockázati tényező az életkor, az elhízás, és ha az illető krónikus betegségben szenved. Az epidemiológus hozzátette, tapasztalataik szerint a férfiaknál nagyobb az esélye, hogy súlyosabb lefolyású lesz a betegség. Ráadásul, akik felgyógyultak, sokáig küzdhetnek a megmaradt tünetekkel, mint például a nehézlégzés, szív- és érrendszeri problémák, trombózishajlam, neurológiai zavarok vagy a krónikus fáradtság.
Jobb tehát inkább megelőzni a betegséget még a kisebb rizikójú embereknél is, hiszen nem biztos, hogy mindenkinél gyorsan és könnyen átvészelhető lesz – figyelmeztet a szakértő.
Az első hullám alatti védekezési módok sikerességéről a következőket mondta: azok az országok, amelyek jobban felkészültek egy ilyen típusú veszélyhelyzetre, azoknak könnyebb volt a járvány korai szakaszában az erőforrásokat gyorsan mozgósítani és jó döntéseket hozni. Ázsia több országában könnyebben megértik a lakosok, hogy miért fontos a maszkhasználat, hiszen már több mint egy évtizede hozzá vannak szokva más betegségek miatt. Európában ezzel szemben a maszkviselés sokaknak még mindig problémát okoz.
Mely országoknál sikeres a védekezés, melyeknél kevésbé?
Pozitív mintaországokként Dél-Koreát és Németországot említette Oroszi, utóbbiról azt mondta, nagyon erős és nagy hagyományokkal bíró járványügyi rendszere van. Összességében mindkét államnak komoly járványügyi laboratóriumi hálózata és szakértelme van. A járvány elején hamar „felturbózták” tesztelési kapacitásukat, és onnantól kezdve nagyon pontos teszteléssel, illetve kontaktuskutatással tudják, hol tart a járvány, hol terjed, hol van visszaszorulóban, hol kell beavatkozni; nem is volt szükségük komolyabb lezárásokra az első hullámban sem. Dél-Koreában ráadásul a halálozási arány is az egyik legkedvezőbb a világon.
Ezzel szemben az USA és az Egyesült Királyság negatív példa, nem tudtak megfelelő tesztelési kapacitásokat korán kiépíteni, a járványügyi rendszereik sem voltak rendben. „A vírus mindkét országban hosszú ideig szinte kontroll nélkül terjedhetett”.
Svédországot sem hagyta ki a felsorolásból az epidemiológus, szerinte a svéd modell arról szól, hogyan lehet komolyabb lezárások nélkül hatékonyan visszaszorítani a terjedést: voltak iskolabezárások 16 éves kor felett, korlátozták az 50 főnél nagyobb gyülekezést és az utazásokat, de az emberek kényszerítés nélkül is belátták a védekezés fontosságát, emellett sokat teszteltek, nagyon sokan dolgoznak home office-ban, és az egészségügyi ellátórendszer ott az egyik legjobb Európában.
Mi várható ősszel-télen?
Az őszi járványhullámmal kapcsolatban az epidemiológus elmondta, a vírus alapvetően kiszámíthatóan terjed, ha megfelelő, jó adatok állnak rendelkezésre, akkor a járványügyi folyamatok jól előre jelezhetők. A tapasztalatok szerint, mikor a korlátozó intézkedéseket feloldják, és az emberek visszatérnek a normális életritmusukhoz, valamint egyre több emberrel kezdenek érintkezni, lazítanak az egyéni óvintézkedések betartásán, és aztán csak idő kérdése, hogy újra beinduljon a terjedés – ez történt, történik Magyarországon is – foglalta össze a szakértő.
[su_quote]A terjedés először alig észlelhető, nagyon lassan kezd el felfutni, de ha utat tör magának a vírus, és egyre többen lesznek, akik továbbfertőznek, akkor a folyamat be tud gyorsulni. [/su_quote]
A vírus berobbanásásról – mint kifejtette a Portoliónak – már voltak előrejelzéseik augusztusban is, mikor Pápán találtak egy nagyobb gócpontot, akkor még az esetszámokban ez nem annyira látszott, de a terjedés előjelei már mutatkoztak. Sok volt persze a hitetlenkedő, tagadó is, hogy „a szakemberek csak riogatnak”, aztán néhány nap múlva bekövetkezett a robbanásszerű terjedés. Először a fiatalok körében, majd most sajnos az idősebbekre átterjed, mely után következik a kórházban ápoltak számának megugrása, a súlyos esetek és a halálozások gyakorisága.
A tesztelésről
A tesztelésekkel kapcsolatban elmondta, annak száma elérte a kapacitáskorlátot, ám a szakemberek szerint ez nem azt jelenti, hogy lassult a járvány terjedése, hanem azt: nem megfelelőek a tesztkapacitások. A rendszer jelenleg napi 800-1200 eset azonosítására képes. „Nem tudhatjuk azonban, hogy ha a tesztelési eljárásrend és kapacitás nem korlátozna, akkor naponta 1500 új esetünk lenne vagy ennél is jóval több.”
Összességében az orvosok, szakemberek úgy látják, a terjedés tovább növekszik, de a terjedésről úgy tudhatnánk meg többet, ha pontosan ismernénk a napi új esetek számát, és ha ez megbízható adatokon alapulna.
Ám csak teszteléssel és kontaktuskutatással, karanténnal a terjedést már nem lehet megfékezni.
Ezért a védekezésen nem szabad lazítani, nagyon fontos az egyéni megelőzés: a maszkhasználat, fizikai távolságtartás és a személyi higiénia. Ha ezt jól csinálnánk, megfordítható lenne a trend, ha nem, „nem marad más mint a korlátozó intézkedések és az ország lezárása”, nagy őszi-téli járványhullámunk lehet, amit nehéz lesz kezelni – emelte ki Oroszi Beatrix.
A teljes cikk ide kattintva olvasható.
