Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe. De ilyenkor rengeteg hagyománnyal is találkozhatunk, aminek egy részét ápoljuk ugyan, de nem tudjuk, miért is alakult ki. A legérdekesebbeknek jártunk utána.
Ha húsvét, akkor hímes tojás. Lehet kapni már műanyagot, fából készültet, de a hagyományt tisztelők húsvét előtt festenek is. Ugyanakkor csak kevesen írják a tojást. Pedig még annak is jelentése van, hogy milyen színű a tojás és mi kerül rá.
Állatmintás tojások
A hímes tojások mintája sokféle, de az egyik legkülönlegesebb jelentéssel az állatmintásak bírnak. Ezt őseink azért rajzolták a héjra, mert termékenységvarázslást jelentett, azaz ha mondjuk tyúkot hímeztek rá, akkor azt remélték, hogy abban az évben több tyúk kapirgál majd a kertben. Sőt, arra is figyeltek, hogy egy-egy állat testrészét tegyék csak a tojásra, ne az egész állatot. A színét a hagymahéj adta, abba főzték ugyanis ki a tojásokat, ami szép pirosas árnyalatot kölcsönzött nekik. Sokan ma is így tesznek.
[su_note note_color=”#67eaf3″]Ha egy lány kakastaréjos tojást hímzett, majd locsolkodás után olyat adott a fiúnak, akkor az a férfiasságot szimbolizálta.[/su_note]
Manapság már létezik patkolt, fúrt, de még kottával díszíttet tojás is, amit a baranyai Zengővárkonyban lévő tojásmúzeumban meg is lehet csodálni.
Miért sonka kerül az asztalra?
A tojás mellett rengeteg más finomság is kerül húsvétkor az asztalra, de annak nyomós oka van, hogy sonka az egyik éke az ünneplésnek. A sonka ugyanis a paraszti gazdálkodásokban tavasszal már megérett a padlásokon, mivel húsvét környékén nem vágtak disznót, ezért a sonkához nyúltak ebben az időben az emberek. Ez a hagyományt mai napig ápoljuk.
[su_note note_color=”#67eaf3″]A Zöldcsütörtököt már kevesen tartják be. Ilyenkor zöld böjti ételeket, spenótot, sóskát, zöld spárgát lehet enni. [/su_note]
A vízbevető hétfő és a locsolkodás
Húsvét hétfőn manapság már kölnivel, parfümmel látogatják meg a fiúk a lányokat. Régen a vízbevető vagy vízbehányónak nevezett hétfőn csak tiszta vízzel öntötték nyakon a lányokat, vagy dobták őket az itatóvályúkba. Ilyenkor a lányok legszebb ruhájukat húzták fel, hiszen ez a nap és maga a szokás is termékenységvarázslást jelentett. Ilyenkor egyébként még szokás volt a vesszőzés is, amit sibának neveztek. A fűzfavesszőből font vékony korbáccsal megcsapkodták a lányokat a legények, akik ezután szalagot kötöttek a bot végére.
Játékok húsvétkor
A locsolkodás után a fiúk a kapott tojásokat nem mindig ették meg. Inkább összekoccintották őket és akinek a tojása erősebb volt, azaz nem repedt meg, az nyert. De ezt a játékot előszeretettel űzték a gyerekek is, akik a keresztanyjuktól kapott hímes tojásokkal játszották ezt. A játékot tojáskoccintásnak hívták.
A tojás ereje: egyéb babonák és hagyományok
A hagyományokkal együtt babonák is megjelentek a tojáshoz köthetően. A felnőttek, ha a házon keresztül hajítottak egy tojást, akkor bíztak abban, hogy a balszerencse elkerüli őket. De a mezőgazdaságban is bevetették a meghímzett tojásokat. A frissen szántott földbe eldugott szép és meghímzett tojásokkal még termékenyebb talajban bíztak a gazdák. De még az újszülött fürdető vízébe is kerültek a vidám darabokból, hogy a baba olyan piros pozsgás és mosolygós legyen, mint a tojás.
