Meg kell erősíteni a gyermekvédelmi jelzőrendszert, hogy a szakemberek időben léphessenek, ha veszélyeztetett vagy bántalmazott fiatal kerül a látókörükbe – erről az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára beszélt egy hétfői budapesti szakmai konferencián.
Czibere Károly kifejtette: egyetlen „elkallódott gyermek is sok”, ezért szükség van az egészségügyi, köznevelési, szociális, családpolitikai ágazatok közötti gyakorlati együttműködésre. Az államtitkár a Családok átmeneti otthona elnevezésű országos módszertani konferencián azt mondta, a családok biztonságának megerősítése közös ügy, ezért nem szabad megengedni, hogy a családok vagy az őket segítő szakemberek magukra maradjanak nehézségeikkel.
A januárra tervezett jogszabály-módosítási csomag legfontosabb céljának a gyermekjóléti szolgáltatások megerősítését nevezte. Azt mondta, olyan szigorú jogbiztonságot kell teremteni, amelyben nem fordulhat elő, hogy egy szakember – legyen az pedagógus vagy gyermekorvos – nem jelez időben.
„A jelzés elmulasztása legalább olyan bántalmazás, mint más típusú gyermekbántalmazás” – fogalmazott Czibere Károly, aki szerint a gyermekvédelmi jelzőrendszer alapvető kérdéseit újra át kell tekinteni.
Arról is beszélt, újra kellene gondolni a családok átmeneti otthonainak rendszerét, mert szerinte az elmúlt 15 évben annak „bizonyos részei megereszkedtek”, és ezért vissza kívánnak térni a gyermekvédelmi törvényben rögzített alapelvekhez.
Czibere Károly elmondta, a rendszert úgy akarják átalakítani, hogy az arra ösztönözzön, a családok átmeneti otthonaiba ne „ragadjanak be” a családok, hanem a továbblépésük biztosított legyen.
Ezzel összefüggésben arra hívta fel a figyelmet, hogy a reszocializáció akkor lehet sikeres, ha van hová menniük a gondozottaknak, ha van társadalmi „kötőszövet”, tehát elérhető albérlet, munka és szolgáltatások. Közölte, ezért a jövőben falvakban nem, csak városokban hoznak majd létre átmeneti családi otthonokat.
Az államtitkár a jövő évre tervezett változásokról szólva közölte, szeretnék februártól a „felelősségi viszonyokat összehúzni”, és a társágazatok számára is egyértelművé tenni, hogy alapvető felelősség a gyermekvédelmi jelzőrendszerben való közreműködés.
Azt hangoztatta, a gyermekek szociális és társadalmi védelmének és biztonságának a minimuma, hogy a jelzőrendszer jól működjön, hogy meg tudják akadályozni a bántalmazásokat és veszélyeztetettséget. Közölte, nem lehet kitenni a gyerekeket a szakemberek esetleges együttműködési hiányának, ezért fontos a jelzőrendszer megerősítése, továbbá azért is, mert ebben áll az ágazati együttműködés gyakorlata.
Az államtitkár fontosnak nevezte a különböző ágazati szakemberek és a kormányzat együttgondolkodását, és arra kérte a konferencia résztvevőit, hogy javaslataikat juttassák el hozzájuk. Azt mondta, tárcája elkötelezett a szakmai diskurzusban, és a párbeszéd során „megszülető javaslatok be tudnak épülni a jogszabályokba”.
