A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal összegyűjtötte a legfontosabb tudnivalókat, hogy az adományozott élelmiszer igazi segítség és öröm legyen, ne pedig veszélyforrás.
Mint írta a Nébih, a legalapvetőbb szabály, hogy csak olyan élelmiszert adományozzunk, amelyet mi magunk is szívesen elfogyasztanánk! Ezek a legális kereskedelemben vásárolt, a gyártói ajánlásoknak megfelelően tárolt (hűvös, száraz, fénytől védett helyen), magyar nyelvű felirattal ellátott, eredeti, bontatlan és sértetlen csomagolású ételek.
Ajánlott továbbá inkább tartós, vagyis minőségmegőrzési idővel jelölt termékeket adományozni, ilyen például a liszt, a cukor, a rizs, az étolaj, a száraz tészta, konzervek, száraz hüvelyesek, a tartós tej, csokoládé, édes és sós tartós sütemények.
Fontos, hogy a romlandó tételeket nagyon körültekintően kezeljük, a magas egészségügyi kockázat miatt pedig lejárt fogyaszthatósági idővel jelölt élelmiszert egyáltalán ne adományozzunk – hangsúlyozza a hatóság.
A minőségmegőrzési idő a tartós termékeken (például konzerv, száraztészta, csokoládé) szerepel, így lejárta nem feltétlenül jelenti azt, hogy az élelmiszert ki kell dobni, az még sokáig (hetekig, hónapokig) biztonságos maradhat. Épp ezért – részben az élelmiszerpazarlás elleni küzdelem jegyében – az idei évtől EU-s szinten adományozhatóvá váltak a lejárt élelmiszerek.
Hűtést igénylő vagy fagyasztott élelmiszert pedig inkább ne adományozzunk, csak akkor, ha az átadás során és azt követően is biztosítottak a megfelelő tárolási körülmények. Ha csak ilyet tudunk felajánlani, érdemes egy, a közelünkben élő rászoruló családnak közvetlenül eljuttatni, hogy ők mihamarabb elfogyaszthassák.
Saját készítésű ételek esetében fokozottan ügyeljünk a személyi higiéniára, az eszközök és a konyha tisztaságára, hiszen a rászorulók között lehetnek betegségekkel küzdő személyek, gyerekek, idősek és terhes nők, akiknek az immunrendszere gyengébb.
Fontos tehát, hogy az adomány igazi segítség és öröm legyen számukra, ne pedig kockázati forrás.
Jó ötlet, célszerű megoldás lehet, ha az étel mellé helyezünk egy cédulát, amin feltüntetjük a készítés idejét, valamint a felhasznált alapanyagokat, de legalábbis az allergiát okozó összetevőket. Különösen igaz ez, ha az ételt nem közvetlenül a fogyasztónak adjuk át, és így nem tudjuk őket előre tájékoztatni.
