Londoni pénzügyi elemzők szerint a piacokat hétfőn eluraló derűlátás ellenére sem valószínű olyan megállapodás Görögország és hitelezői között, amely érdemben és hosszú távra rendezné a súlyos görög adósságválságot – írja az MTI.
Citybeli elemzői vélemények szerint ugyanakkor az európai bankrendszer már nem lenne olyan érzékeny a Grexitre, vagyis Görögország távozására az euróövezetből, mint a görög adósságválság előző, három évvel ezelőtti fellángolásának idején. Más londoni értékelések szerint azonban a piaci szereplők ennek ellenére „elbizakodottak” a görög kockázatokkal kapcsolatban.
Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közgazdászai hétfői helyzetértékelésükben kiemelték: a cég adósság-fenntarthatósági modellje szerint a görög szuverén adósságállomány akár 50 százalékos leírására is szükség lehet ahhoz, hogy a hazai össztermékhez (GDP) mért görög államadósság-ráta kezelhető méretűre csökkenjen.
A Capital Economics londoni elemzői szerint ráadásul nem bizonyos, hogy egy ilyen mértékű adósságleírás összeegyeztethető lenne Görögország euróövezeti tagságának további fenntartásával.
Mindemellett ha létre is jön valamilyen egyezség a hitelezőkkel, azt nagyon gyorsan végső formájába kellene önteni ahhoz, hogy elkerülhető legyen a törlesztési csődhelyzet kialakulása a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szemben e hónap végén esedékessé váló adóssághányad esetében, és ezzel egy időben valahogy meg kellene állítani a betétmenekítést is a görög bankokból – hangsúlyozták hétfői elemzésükben a Capital Economics londoni szakértői.
A ház értesülései szerint csak hétfőre újabb egymilliárd eurónyi görög bankbetét-állomány kivonására jelentettek be igényt a számlatulajdonosok. A cég szerint ez is arra vall, hogy a megállapodás bármilyen további késedelme esetén valószínűleg tőkekorlátozásokat kellene bevezetni a görög bankrendszer összeomlásának megakadályozására.
A Moody’s Investors Service nemzetközi hitelminősítő hétfőn Londonban ismertetett átfogó helyzetértékelésében ugyanakkor azt mutatta ki, hogy az európai bankrendszerek ma már jóval felvértezettebben állják a görög válság átgyűrűző hatásait, mint néhány éve.
A Moody’s elemzése – amelyet Sean Marion, az európai pénzügyi szektorok értékeléséért felelős vezérigazgató jegyez – kiemeli, hogy az év eleje óta „eszkalálódott” a görög államadósság-törlesztési csődkockázat, és így a Grexit kockázata is, jóllehet e fejlemények még mindig nem tartoznak a Moody’s alapeseti előrejelzési forgatókönyvébe.
Az elemzés szerint ugyanakkor a Grexitből eredő járványveszély enyhült az utóbbi három évben, és valószínű, hogy a nem görög bankokra háruló hitelképességi következmények is kisebbek lennének, mint amilyeneket a külföldi bankok akkor szenvedtek volna el, ha Görögország már 2012-ben, az akkori válság mélypontján távozik az euróövezetből.
Az európai bankok közvetlen görögországi kitettségei jelentősen csökkentek, és 2014 végén 33 milliárd dollárral voltak egyenértékűek a 2010 végén még 128 milliárd dollár helyett – hangsúlyozza hétfői elemzésében a Moody’s.
A hitelminősítő kiemeli azt is, hogy az európai bankok görögországi tevékenységüket is számottevően leépítették. A Credit Agricole S.A. például már 2012-ben eladta görög érdekeltségét, az Emporiki Bankot, a Société Générale is túladott a Geniki Bankon, és a Banco Comercial Portugues is kiszállt egykori görögországi érdekeltségéből, a Millennium Bankból.
A Moody’s szerint mindemellett az euróövezeti gazdasági kilátások is javulnak. A cég közölte, hogy 2015-re és 2016-ra egyaránt 1,5 százalékos átlagos gazdasági növekedést vár az euróövezet egészében a tavalyi 0,9 százalékos növekedés és a 2013-ban mért 0,4 százalékos visszaesés után.
Az euróövezeti periférián az átlaghoz képest várhatóan különösen jól teljesít Spanyolország és Írország; ezekben a gazdaságokban a Moody’s 2,7, illetve 3,8 százalékos GDP-növekedést vár reálértéken az idén.
A hitelminősítő szerint mindez javítja a bankok hitelképességét és a pénzügyi stabilitást is.
Az egyik legnagyobb londoni befektetési bankcsoport, a Barclays ugyanakkor azt a következtetést vonta le hétfőn ismertetett globális befektetői felméréséből, hogy a piaci szereplők „elbizakodottak” a görög válság járványkockázatával kapcsolatban.
A ház, amely 899 intézményi befektetőt vont be a felmérésbe, kimutatta, hogy a válaszadóknak több mint a fele csak kismértékű negatív globális piaci hatást vár Grexit esetére, arra a véleményükre hivatkozva, hogy a görög gazdaság súlya csekély, és mára kellő védelmi mechanizmusokat sikerült kiépíteni a járványhatások megfékezésére.
A Barclays felmérésébe bevont globális befektetési intézményeknek mindössze a 23 százaléka tart attól, hogy Görögország a következő három hónapban távozni kényszerül az euróövezetből.
Az intézményi befektetői kör a világgazdaságot sem látja veszélyeztetve az esetleges Grexit járványkockázatától. Arra a kérdésre, hogy ha a következő egy évben a globális növekedési ütem meglepetést okoz, akkor az kedvező vagy kedvezőtlen meglepetés lesz-e, a válaszadók csaknem 50 százaléka az előbbire voksolt.
Ráadásul a Barclays felmérésében részes intézményi befektetők relatív többsége, 40 százaléka szerint a legnagyobb eséllyel éppen az euróövezetben lehetséges a várakozásokhoz képest pozitív növekedési meglepetés.
