Csanaky Andrásnak több évtizede az élete részét képezi a piac- és a közvélemény-kutatás. A Szocio-Gráf Intézet vezetőjét arról kérdeztük, miért választotta szakmáját, mennyire hihetünk a választási kampányban megjelenő kutatásoknak, s milyen lesz az emberek szondázása a jövőben.
– Saját cégénél több mint húsz éve dolgozik. Miért döntöttek úgy, hogy érdemes lehet Pécsen belevágni ebbe a történetbe?
– Egyetemi kereteken belül már régóta számos kutatásban vettem részt a rendszerváltás előtt is. Egy barátom közös kosárlabdázás után vetette fel, hogy – mivel sokan ismerik munkáinkat – egy önálló társaságban is kamatoztathatnánk tudásunkat. Így született mai cégünk elődje 1991-ben. Kezdetben az egyetem mellett dolgoztam, de nyolc-tíz év elteltével ez lett a főállásom.
– Miért választotta ezt a területet?
– Közgazdász-szociológus végzettséget szereztem. Felmenőim útját nem követtem, hiszen közöttük zömében orvosok voltak. Kezdetben úgy volt, hogy a matematika-fizika versenyeken elért jó eredményeim miatt a műszakit választom, de negyedikes középiskolásként rájöttem, hogy nem érdekelnek a gépek. A közgazdász szakma állt hozzám a legközelebb. A szociológia területére pedig úgy hívtak egy közgazdász oktatómon keresztül, mert érdekeltek a társadalomtudományi kérdések.
– Rengeteget hallunk különböző kutatásokról, hiszen rendszeresen szondázzák az embereket. Hol a választások felől érdeklődnek, hol az újságolvasási szokásainkat vizsgálják, hol pedig cégek felkérésére kérdeznek bennünket biztosok. Miért szükségesek ezek a vizsgálatok?
– A megrendelői oldalnak fontosak a rendszeres visszajelzések. A gazdasági társaságoknak piaci szempontból, a pártoknak a szimpátia miatt. A mai világban pedig lemarad, aki nem ismeri, mi a véleménye azoknak, akikhez szól. A mi megbízásaink négyötödét teszik ki a multik, ebből is látszik, hogy a professzionális vállalkozásoknál megkerülhetetlen a folyamatos mérés.
– Heti rendszerességgel látunk a választások előtt felméréseket. Egyes értelmezések szerint vannak baloldali és jobboldali intézetek, eltérőek a vizsgálat jellemzői is. Mit érdemes figyelni?
– Az a cég, amelyik elkötelezett valamelyik irányban, hiteltelenné válik, önmagával szúr ki. Szerintem nincsenek is ma ilyenek. Ha minél biztosabb eredményt akarunk, először is nagyon meg kell nézni, milyen minta alapján készült a felmérés, hiszen minden kutatás hibahatárral dolgozik. Minél kevesebb embert kérdeznek meg, annál nagyobb az esély a pontatlanságra. Mindenképpen „illik” egy kutatásban a mintavételi hibát, ami a populáció és a minta nagyságától függ, +/- 5 százalék alá vinni. Ezt körülbelül 400 főnél érhetjük el, de ezer fő esetén már csak +/-3,2 százalék körüli. Azt mondom, hogy az országosan publikált nagyobb felmérések között kicsi a különbség, így az összes hasonlóan jó. Saját tapasztalatunk is pozitív, hiszen eddig majdnem minden mérésünk betalált a választások után, volt olyan ciklusváltás például, hogy az összes körzetben eltaláltuk a nyerteseket.
– Mennyire beszélünk szívesen a véleményünkről, mi pécsiek, magyarok?
– Az a nehézség, hogy túl sok kutatás zajlik, az embereket pedig egyre nehezebb meggyőzni arról, hogy ingyen segítsenek a felméréseket végzőknek saját idejükből. A tapasztalatok szerint ma csak minden negyedik személy hajlandó erre, ezért a jövőben véleményem szerint az adatgyűjtés más módszerei kerülhetnek előtérbe.
– Milyen jövőben bízik?
– Remélem, hogy továbbra is sok embernek tudunk munkát adni. Jelenleg évi négyszáz fő dolgozik nekünk külsősként, jó lenne még többeknek munkát biztosítani. Emellett új, innovatív, korszerű eszközöket is szeretnénk alkalmazni a jövőben, hogy versenytársaink elé kerüljünk, és megbízóink igényeit minél pontosabb eredményekkel elégítsük ki.
