Március 23-án egy olyan sok évszázados barátságot ünnepelünk, amit eddig a történelem legnagyobb viharai sem tudtak tönkretenni és valószínűleg ez még sokáig így is lesz. A lengyel-magyar barátság napját már tizenegyedik éve ünnepli ma a két nemzet.
A magyarok és a lengyelek összefonódása sok száz évre tekint vissza. A késő középkor – kora újkor közös uralkodóitól kezdve a második világháborúban tapasztalt közös szolidaritáson át a mai Európán belüli politikai összetartásig, a Visegrádi Négyek csoportosulásig minden korszak tartogatott közös pillanatokat a két nép számára.
Nemzeti ünnepségeinken megjelennek a lengyel lobogók és fordítva, magyar zászlókra is akadhatunk egy-egy lengyel népünnepen.
Történelmi partnerség és a V4-ek
A visegrádi államok története egészen 1335-re nyúlik vissza, mikor a magyar, a lengyel és a cseh király Visegrádon ült össze tanácskozni elsősorban gazdasági kapcsolataik rendezését illetően.
1991 februárjában megújították az együttműködést, mikor a csehszlovák és lengyel köztársasági elnökök, illetve Antall József magyar miniszterelnök aláírták a Visegrádi Nyilatkozatot. 1993-ban kettészakadt Csehszlovákia, így jött létre a mai Visegrádi Négyek (V4) csoportosulás.
Az elsődleges cél most is a gazdasági mutatók összehangolása volt és a közös, mielőbbi integráció az euroatlanti államok körébe. A későbbi évek során még szorosabbra fonódott a közép-európai államok kapcsolata.
Napjaink Európájában újra megerősödött a négy állam összetartása az aktuálpolitikai nemzetközi helyzet szemléletét, a problémákra adott összehangolt válaszokat és megoldásokat tekintve. A nemzetközi folyamatokban egyre jelentősebb szerepet kap a csoportosulás, az Európai Unión belüli konfliktusokban történő állásfoglalás.
Kvótakérdésben, migránskérdésben mind a négy visegrádi ország egyértelművé tette álláspontját: önálló szuverén államként nem fogadja el a kötelező betelepítést. Magyarország migráció elleni lépéseit, a kerítés felállítását is üdvözölte mindhárom nemzet.
A pécsi lengyelség
A Pécsi Lengyel Önkormányzat elnöke, Keményffyné Krawczun Halina elmondta, minden évben a két ország más-más városa ad otthont egy egész programsorozatnak az emléknap jegyében. Idén Veszprémben tartják a központi ünnepségeket, a két köztársasági elnök részvételével. Már 18-án elkezdődtek ott a programok.
– Pécsett a nemzetiségi önkormányzat irodalmi estet tartott a Civil Közösségek Házában ezen alkalomból, de egyéb hagyományőrző programokat is mindig szervezünk az emléknapon.
A lengyel nemzetiségi élet igen élénk Pécsett: az év minden szakában – különös tekintettel az ünnepekre – szerveznek kirándulásokat külföldre, leginkább Lengyelországba, múzeumlátogatásokkal, különféle kulturális programokkal. A közeledő húsvét alkalmából már sokadik éve tartanak kreatív, kézműves foglalkozásokat, májusban pedig egy olyan koncert körvonalazódik, amelyre Lengyelországból érkeznek fellépők.
– A nemzetiségi választásokon legutóbb körülbelül kilencvenen vettek részt. És még vannak a gyerekek is, körülbelül ennyivel lehet számolni. Persze a karácsonyi és húsvéti programjainkon többen vesznek részt, magyarok is, illetve olyan Pécsett élő lengyelekről is tudni, akik nem csatlakoztak a közösséghez.
Az elnök szerint nagyon vegyes a kép, ki hogyan került ide: legtöbben házasságok révén érkeztek, vagy itt találtak párt maguknak és maradtak, vannak olyan lengyelek, akik bányamunkások voltak, vannak olyanok, akiknek a felmenői még a második világháborúban menekültek el.
