Ön tudta, hogy az orvosok és a borbélyok sokáig egy “vállalkozásban” voltak? Pécsett például 1820 decemberéig.
Egy helytörténet iránt érdeklődő olvasónk hívta fel a figyelmünket arra a kevesek által ismert tényre, hogy éppen kétszáz évvel ezelőtt vált szét Pécsett a borbélyok és az orvosok céhe.
A város történetét jól ismerő P. Horváth Tamás írót, önkormányzati képviselőt kértük meg arra, mondja el, mit is kell tudni a pécsi borbélyokról, sebészekről, és az intézményes pécsi gyógyítás kezdeteiről.
P. Horváth Tamás azzal kezdte, hogy a borbélyok, akiket felcsereknek is hívtak, a 18. század második feléig nem csak hajat vágtak, hanem mindennel foglalatoskodtak, ami a fejet érinti, például fogat húztak, szemészek voltak, és sebészeti munkákat is végeztek. A “szolgáltatás” a hadi ellátásból fejlődött ki, sok vándor borbély járta a településeket. Idővel rendes céhekbe tömörültek és olyan tevékenységek is hozzájuk kerültek, mint például a bordélyházak felügyelete.
1770-ben a nagyszombati egyetemen orvosi kar jött létre, ez az a dátum, amelytől kezdve elkezdett különválni a korabeli Magyarországon a borbélyok és a sebészek tevékenysége – meséli P. Horváth Tamás. Ennek az elkülönülésnek jogi nyomai is vannak: Mária Terézia például kiadott egy rendeletet, amiben megtiltotta, hogy a borbélyok sebészi és fogászati munkát végezzenek.
Ez a folyamat persze nem volt túl gyors, Pécsett például csak 1820 decemberében, kétszáz évvel ezelőtt vált ketté a borbélyok és orvosok céhe. Akkorra már a két szakma külön utakon járt, borbélyból például sok volt, orvosból kevés.
Horváth Tamás beszélt arról is, hogy az Irgalmasok kórháza (mai Irgalmasok utcája) 1792-ben kezdett el működni a városban, és évente 400 beteget látott el. A pestiskórház pedig 1731-ben nyitotta meg kapuit a mai Kórház téren. Utóbbinak a Jakováli Hasszán dzsámi volt a kápolnája.
