Aki szeretné, hogy a konyhakertjében minden növény szépen fejlődjön és jól teremjen, annak egy sor dologra oda kell figyelnie. Nem elég csak elvetni a magokat, elültetni a palántákat, majd várni a csodát. A következőkben arról lesz szó, hogy miért fontosak a rovarcsalogatók, a védőnövények és a talajlazítók. Bővebben: Ezek a legjobb rovarcsalogatók, védőnövények és talajlazítók
Rengeteg hasznos rovar létezik
A rovarok jelentős százaléka fontos feladatot lát el egy jól kialakított kertben. Éppen ezért célszerű inkább becsalogatni őket a kertbe, semmint elűzni: ezt meg lehet tenni rovarokat vonzó növények ültetésével.
Számos, a Csodakertész Barna Faiskolában kapható fűszernövény is ellát ilyen funkciót, mint a kakukkfű vagy a kapor. Rovarcsalogatónak számít a cickafark, a méhbalzsam, a lóherék, a hagymafélék, a liliomok, a napraforgó, sőt még a csalánfélék is.
Ha ilyen növényeket ültetünk a kertünkbe, akkor a kertet is szebbé varázsolhatjuk. Ráadásul még több madárfaj is kedvet kaphat ahhoz, hogy nálunk időzzön, így növekedhet a biológiai sokszínűség is. Ez egyértelműen jó hatással van mind a növényekre, mind pedig a talaj minőségére.
Természetesen van néhány kártékony rovar is, ám ezek száma elenyésző. Akadnak olyan rovarok is, amelyek a növényekre semmilyen hatással nincsenek. Azt azonban fontos leszögezni, hogy ha egyáltalán nem létezne semmilyen rovar, akkor nem sok termést lehetne betakarítani a kertből.
Ezért fontosak a védőnövények
Akadnak invazív növények, ezek terjedésének célszerű gátat szabni. A legjobb, ha ezt védőnövényekkel tesszük meg. Ezek olyan sűrű hajtásokkal rendelkeznek, amelyek szinte fizikai falat alkotnak. Ezáltal képesek kiárnyékolni, visszafogni a betolakodókat.
Meg tudják állítani a gyomok, a füvek vagy épp az indás növények féktelen terjeszkedését. Alkalmas erre többek között a csicsóka, a citromfű, a menta és a szurokfű, de akár a fáklyaliliom vagy a nőszirom is jó erre a célra.
Mi a talajlazítók szerepe?
Ahol a talaj nagyon össze van tömörödve vagy rendkívül agyagos, ott szükség van arra, hogy újból porhanyós, laza legyen. A legegyszerűbb, ha ezt olyan növények segítségével érjük el, amelyek talajszaggató főgyökerekkel rendelkeznek. A talajlazítók lényegében helyettünk dolgoznak.
A talajlazítók családjába tartozik a jégcsapretek, a karórépa, a cikória, a nadálytő, a mustár, a repce, a lucerna és az articsóka. Sokan gyomnövényként tekintenek rá, pedig a pitypang is nagyon hatékonyan tudja fellazítani a talajt.
A mélyre hatoló gyökerek további előnye, hogy azokat a tápanyagokat és mikroelemeket a felszínre hozzák, amelyek korábban az alsóbb rétegekbe mosódtak.
Persze a talajlazítók nem percek alatt végzik el a feladatukat. Hagyni kell őket egy vagy két évig munkálkodni. Alternatívaként megoldás lehet, ha köztes vetésként alkalmazzuk őket az ágyásokban vagy éppen a fák alatt. Ahogy a növények gyökérrendszere elbomlik, úgy egyúttal javítják is a talaj szervesanyag-tartalmát.
(x)