Az élelmiszereinkben levő vegyszermaradványok és adalékanyagok mellett a természetes körülmények között keletkező mérgező anyagok is nagy számmal megtalálhatók. Ezek felvétele, valamint felhalmozódása az emberi és állati szervezetben betegségek kialakulásához vezethet. Ilyenek többek között a penészgombák mérgei, vagy más néven a mikotoxinok. Dr. Papp Gáborral, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Általános és Környezeti Mikrobiológia Tanszékének munkatársával beszélgettünk a láthatatlan kórokozókról és mérgeikről.
– Akkor hogyan kell elképzelni ezeket a mikotoxinokat? Mik ezek a „láthatatlan” mérgek?
– Elmondható, hogy a gombák többféleképpen károsíthatják a növényeket, állatokat, embereket. Egy részük kórokozóként gombás fertőzéseket okozhat, míg mások spórájuk által allergiás reakciókat válthatnak ki. A mérgezéseket azonban nem az élő gombasejtek, hanem többnyire azoknak a mérgei okozzák. Ez alapján kétféle mérgezést tudunk elkülöníteni: az egyik az, amikor a táplálékként elfogyasztott gombákban lévő toxin mérgez. Ilyen például a közismert gyilkos galóca okozta ételmérgezés. A másik fajtája pedig az, amelyet a táplálékainkban feldúsuló penészgombák méreganyagai, a mikotoxinok okoznak. A penészgombák mérgei tulajdonképpen olyan természetes körülmények között keletkező anyagok, amivel a mindennapokban is találkozhatunk akár például a konyhában, az ételeinkben, italainkban. Az eddig leírt, több mint 400 különböző vegyület között számos mutagén, daganatkeltő hatású, míg mások a különböző szervekre, szervrendszerekre hatnak, változatos tünetekkel járó megbetegedéseket okozhatnak.
– Hogy kerülhetünk kapcsolatba a mikotoxinokkal?
– Ezekkel a penészgombákkal főképpen a növényi termékek, gabonák, gyümölcsök szennyeződhetnek, amelyek élelmiszereink alapanyagai. Egyébként a mikotoxinok világszerte jelentős problémát jelentenek a mezőgazdaságban, állattenyésztésben is. Például takarmánynövényekkel a haszonállatokba bejutó mikotoxinok okozhatnak gondot az emberek számára, mert felhalmozódhatnak a húsukban, átjuthatnak a tejükbe, így végső soron ismét a táplálékforrásaink szennyezőivé válhatnak.
– A Pécsi Tudományegyetemen évek óta folynak kutatások ezekkel a mikotoxinokkal kapcsolatban. Milyen gyakorlati haszna van a kutatásoknak? Hol használjátok fel az eredményeiteket?
– Valóban. A Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának Általános és Környezeti Mikrobiológia Tanszékén 2006 óta folynak kutatások a mikotoxinok hatásának a vizsgálatára vonatkozóan. Azt vizsgáljuk többek között, hogy a mikotoxinok hogyan befolyásolják, módosítják az élő sejtek működését, valamint azt, hogy több mikotoxin együttes jelenléte milyen hatást gyakorol a biológiai rendszerekre. Ez azért fontos, mert eddig viszonylag kevés információ volt arról, hogy milyen hatást gyakorolnak a sejtekre, szövetekre egyedül, vagy ha több fordul elő belőlük egyszerre. Ezeknek az ismerete azonban nélkülözhetetlen a kockázatbecslés szempontjából, az élelmiszerekbe, majd a szervezetünkbe került toxinok hatásának közömbösítése céljából, de elengedhetetlen az általuk okozott betegségek terápiás eljárásainak kifejlesztéséhez is.
– Miért érdekes ez a fajta kutatói munka?
– Mindig újabb és újabb kihívásokkal kell szembe néznünk, mint például új mikotoxinoknak, vagy származékaiknak a felfedezése, a klímaváltozással párhuzamosan megjelenő, melegebb, szárazabb éghajlatú területeken előforduló mikotoxinok hazai elterjedése, vagy a globális kereskedelem által távoli vidékekről származó mikotoxinok hazai megjelenése. Az ismeretek bővítésével remélhetőleg hatékonyabbá válik a mikotoxinok kontrollja, valamint az általuk okozott káros hatások is kiküszöbölhetővé, vagy orvosolhatóvá válnak.
