A nem, az iskolázottság és a lakókörnyezet is befolyásolja az oltakozási hajlandóságot, közölte Takácsné György Katalin, az Óbudai Egyetem Keleti Károly Gazdasági Karának professzora az MTI-vel.
A szakember szerint ezt igazolta a Semmelweis Egyetem vezetésével, a Debreceni Egyetem, a Szegedi és a Pécsi Tudományegyetem részvételével és az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatásával megvalósult felmérés is, amelynek eredményeit többen is idézték az Óbudai Egyetem e heti, a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásairól rendezett konferenciáján.
Nagy különbséget mértek a felsőfokú és az alapfokú végzettséggel rendelkező emberek között,
a diplomások több mint 86 százaléka, míg a legfeljebb általános iskolát végzettek 55,5 százaléka nyilatkozta azt, hogy igényli az oltást.
Az oltási hajlandóság a megyei jogú városokban volt a legmagasabb, a megkérdezettek 77,7 százaléka igényelt volna oltást. Ebben az összehasonlításban Budapest a második helyen végzett háromnegyedes aránnyal, a kisebb városokban kétharmadnyian oltakoztak volna idén tavasszal.
A községekben volt a legkisebb az oltakozási kedv, mindössze 62,5 százalék.
A szakember megemlítette azt is, hogy a felmérés azt mutatta, a járvány második hullámában jelentősen megemelkedett az oltási hajlandóság. Tavaly novemberben még csak a megkérdezett emberek 17,2 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy be szeretné-e oltatni magát, májusban viszont már a megkérdezettek 68,4 százaléka mondott igent.
