Ezúttal a Baranya megyei főügyészt kérdeztük arról, mely helyszínt kedveli leginkább a városban. Állítása szerint a választás nem volt egyszerű, végül a fiatalkori emlékek döntöttek. A főügyész úrral a pécsi Széchenyi tér felső részén találkoztunk.
Dr. Varga-Koritár György nem itt született, 13 évesen költözött Pécsre, akkor határőrként dolgozó édesapja előléptetése kapcsán. A főügyész szerint a városunkba érkezni Körmendről olyan volt, mint pécsiként a fővárosba utazni: az ember szinte elveszik a nagyvárosban, rengeteg lehetőség tárul elé.
Az új lakhelyet először idegenkedve fogadta, előtte összesen kétszer volt Pécsett. Azóta olyannyira megszerette jelenlegi otthonát, hogy eszébe sem jutna elhagyni azt.
– Miért pont a dzsámi északnyugati részét választotta a riport helyszíneként?
– A gimnáziumnak, a dzsáminak és az egyetemi könyvtárnak is nagy jelentősége van és volt az életemben. Mikor ideköltöztünk és édesanyámmal az első bevásárlást intéztük az iskolakezdéshez, a Jókai utcai lakásunk és a Széchenyi tér közötti szakaszon eltévedtünk. Ennyire furcsa volt nekünk ez a nagy hely. Szerencsére a dzsámi jó támpont volt a későbbi kiigazodáshoz a kisvárosból idekerült fiatalnak, aki voltam.
– A gimnáziummal és egyetemmel kapcsolatban is vannak hasonló történetek?
– Akik pécsiek, azok tudják, milyen fantasztikus volt a Nagy Lajos Gimnáziumba járni. Itt, a gimnázium előtti téren éltük az életünket. Mikor 14-18 évesen már érdeklődést mutattunk a lányok iránt, még nagyobb hangsúlyt kapott az akkor a tér körül futó kőfal, aminek a tetején remekül tudtunk ücsörögni, beszélgetni. Nyüzsgő társasági élet volt itt. Később, az egyetemi felkészülések alkalmával az egyetemi könyvtár, az olvasóterem volt az egyik központ, nagyon jó hangulat uralkodott ott. Szerettem ide járni.
– Ez változott, mikor már dolgozni kezdett?
– A városnak ez a része mindig fontos volt az életemben. Mikor Pécsett kezdtem ügyészként dolgozni, rendszeresen a városi bíróságra jártam vádképviselet miatt. Ehhez kapcsolódik egy bennfentes sztori, a főnökeim nem tudtak róla. Anno napokra voltak beosztva az ügyészek, tehát reggeltől délutánig tárgyaltunk kisebb szünetekkel. Ekkor jöttem rá, hogy sok időt spórolok, ha ahelyett, hogy lemegyek a Jókai utcai ügyészségre a szünetekben, inkább az olvasóteremben készülök fel, olvasgatom a folyóiratokat. Onnan jöttem vissza mindig tárgyalni.
– Pécs városa milyen magánemberként és milyen főügyészként? Van különbség?
– Általában az itt született, tüke pécsiek elfogultak a lakóhelyükkel kapcsolatban, a legszebb magyarországi helységnek tartják azt. Én nem vagyok elfogult, bennem ez az érzés az évek során alakult ki. Családommal és a munkám kapcsán is rengeteget utazom, sok magyar települést megismertem, így ezt az állítást most készséggel meg tudom erősíteni: a pécsieknek igaza van, Pécs valóban a legszebb magyar város. Sőt, azt kell, hogy mondjam, máshonnan érkezett rokonaim, külföldi ismerőseim is elámultak itt jártukkor a remek hangulat miatt.
– Mit szeret csinálni szabadidejében?
– Szeretek főzni. Az egyik barátom azt mondta, én a Bermuda-háromszögben mozgok, nem haladok a korral ételek terén. Az említett háromszög csúcsai nálam a halászlé, a pörkölt és a töltött káposzta. Társasági emberként szeretek otthon baráti összejöveteleket tartani és ezek alkalmával általában a három specialitásom egyikét készítem el. Sőt, ezek közül is a töltött káposztát feleségem főzi finomabbra. Ezen kívül sokat kirándulunk, szeretek a Balatonon horgászni, olvasni – nem csak a szakmámmal kapcsolatosan –, színházba járni, filmeket nézni, moziba járni. Törzsszurkolója vagyok a PVSK férfi kosárlabdacsapatának is. A feleségem szerint nem tudok unatkozni. Ebben a városban minden megtalálható, ami nekem kell.
– Mi a kedvenc filmje, miket szeret leginkább olvasni?
– Nagyon kedvelem Tom Hanks színészt, a Forrest Gump a kedvenc filmem. Kiemelkedő könyvélmény volt a középiskolában Jorge Semprún – A nagy utazás című alkotása, illetve nemrég nagy örömmel olvastam Oravecz Imre családregényét, aminek most fog megjelenni a harmadik része. Minden magyarnak ajánlom, hogy olvassa el, nagyon izgalmas.