Pécs tele van szebbnél szebb műemlékekkel, szobrokkal, kutakkal, épületekkel, táblákkal. Persze mint mindenhol, ezek között is akad egy-két olyan, amelynél meg kell állni egy pillanatra, mert valami nem stimmel.
Sok olyan kis érdekesség van még a köztéri műemlékeken, amiről érdemes tudnunk. Tillai Gábor helytörténészt kérdeztük, milyen kis „hibák”, furcsaságok veszik körbe a belvárost.
A Dóm alatt található, 1893-ban állított szobor Négyesi báró Szepesy Ignác egri születésű pécsi püspököt ábrázolja, aki 1827-től 1838-ig volt hivatalban egyházmegyénkben. Emlékművén mégsem így van írva a neve, mert még egy „s”-el megtoldották vezetéknevét, így lett Szepessy – hibásan. Az alkotó, Kiss György mentségére hozható, hogy a püspök édesapja még két s-el használta nevét.
Kevesen tudják, hogy a Hunyadi út és a Káptalan utca kereszteződésénél található Aranyoskútnál álló alak kicsoda is tulajdonképpen. Ő Keresztelő Szent János, Lux Elek 1942-es alkotása – bármilyen hihetetlen. A kezében lévő kettős keresztet és a feje fölötti glóriát ellopták a helyéről, így elég furcsa hatást kelt az alak, lehetne akár egy egyszerű kisfiú is. Igaz, hogy Szent János megjelenítése a művészetben változatos, de ez a szobor így, csonkán elég profán látványt nyújt.
A Sétatér sarkán álló Csontváry-szobrot sem kell bemutatni a pécsieknek, alakját talán még azok is felismerik, akik távolabb élnek a belvárostól. Érdekesség, hogy habár bal kezében fogja az ecsetet, Csontváry jobbkezes volt. Hogy ez a hiba hogyan csúszott be? Egyszerű. Csontváry önarcképéről mintázták a szobrot, a művész pedig saját önarcképét tükörből szemlélve festette meg. Így már a festmény is „hibás” ebből a szempontból. A szobor egyébként Kerényi Jenő alkotása, 1979-ben állították fel, alakját és lehunyt szemeit szándékosan a múzeum felé fordítva.
A Széchenyi tér alján, az Irgalmasok temploma előtt található Zsolnay-kútnál is felfedezhető egy különlegesség. Az impozáns alkotás 1930-ban került ki a térre, Pilch Andor keze munkáját dicséri. A kút peremén található felirat: Zsolnay Vilmos emlékkútja / Legyen örök szemtanúja / Pécs város virulásának / Lakói boldogulásának.
Abszolút nem világos az arra járók számára, hol indul a felirat, hiszen a harmadik, sőt, talán még a második sor is lehetne az első.
Régen a Jókai téren állt, most a Boldogság háza udvarán tekinthető meg Gazder Antal alkotása, egy gyönyörű emlékkút, amelyet a Zsolnay centenáriumra készített. 1968-ban avatták fel, a gyár alapításának 100. évfordulójára. Azonban a mai vélekedés szerint a dátum téves, a Zsolnay-gyár alapítását ma 1853-ra teszik – akkor alapította manufaktúráját Zsolnay Ignác Lukafán (egy évvel később települtek Pécsre). 1868 a kis üzem cégbíróságon való hivatalos bejegyzésére utal, Első Pécsi Cement, Chamott és Tűzálló Agyagáruk Gyára néven.
Plusz egy kakukktojás:
Talán még a turisták is többször észreveszik, mint mi, pécsiek: valamit nagyon elrontottak a Széchenyi téren. Nem olyan nehéz megfigyelni, elég ha csak kicsit feljebb emeljük tekintetünket. A gyönyörű Megyeháza épületét egy gyönyörű római számsor díszíti – csak éppen leolvashatatlan. Íme:
[su_quote]MDCCCLXLVIII[/su_quote]
MDCCC – eddig rendben, 1800. VIII egy nyolcas, ez is stimmel. De az LXL sehogysem fér össze. LX, azaz hatvan, de XL az negyven. Ha a második L kimaradna, az évszám 1868 lenne. Ha az első L marad ki, az évszám 1848. Valamelyik tehát nem illik oda.
Neki lehet állni megfejteni. A helytörténésznél rá is kérdeztünk a titok nyitjára, ám ő sem tud magyarázattal szolgálni a jelenségre.
– Amikor csoportoknak tartok idegenvezetést, sokan kíváncsiak erre, gyerekek és felnőttek egyaránt. Sajnos nekik sem tudok mit mondani. Az épület múltjában lehetne kutakodni, mikor és hogyan, ki építette át, talán ez nyomra vezetne.
Nos az épület múltjában kutakodva kiderült, az épületet 1898-ben építették. Így kézenfekvő a válasz, hogy a hibás szám 1898 lesz. És hogy miként jön össze? A kilencven 50+40, azaz L+XL. A római számokkal történő írásnak is voltak változatai, ma a kilencven mindenki számára XC, akkor azonban az LXL ugyanúgy értelmezhető volt.
Az egyenlet helyesen:
[su_quote]1800+50+40+8=1898 azaz [/su_quote]
És ahogy most „szabályos” lenne:
[su_quote]MDCCCXCVIII[/su_quote]
