Vajon miért látjuk néha fehérnek a csapból kiengedett vizet? Mégis meddig képes elállni az ivóvíz? Sok tévhit kering, melyekre a közelgő víz világnapja alkalmából is illik válaszolnunk.
Kezdjük azzal, hogy Pécsett összesen akkora kapacitású helyen tárolják az ivóvizünket, mintha egy focipályát tíz emelet magasan feltöltenénk vízzel. Negyvenegy víztározónk van és mindezt olyan számítógépes rendszerrel figyelik, ami non-stop küldi a másodpercre kész adatokat a felügyelő szakembereknek. Ennek ellenére számos olyan kérdés szokott a vízzel kapcsolatban felmerülni, ami elbizonytalanítja a fogyasztót.
Mitől lehet fehéres színe a víznek?
Röviden: a légbuborékok miatt. A csapból kizúduló vizet ugyanis a benne lévő oldott levegő miatt látjuk rövid ideig fehérnek (ami kis buborékokat alkotva kiválik a vízből). Téves, ha a klórnak tudjuk ezt be.
Ekkora a vízlábnyomunk: hazánkban egy ember átlagosan 750 ezer litert fogyaszt el évente, ami annyi, mintha egy olimpiai medencét harmadáig megtöltenénk. Ez naponta 2055 litert jelent, de ebből csupán 110 litert használunk el közvetlenül. A többi a háztartás, a mezőgazdaság és az ipar ránk eső részére megy el.
Meddig állhat el a víz?
A víznek nincs szavatossága. A föld alatt húzódó csövekben folyamatosan mozgásban van, így normál körülmények között mindig friss érkezik a helyére. Ha bepalackozzák, akkor a csomagolás során kerülhet a vízbe baktérium, ami képes elszaporodni.
Honnan is érkezik az ivóvizünk?
Pécsett és a környező településeken a legnagyobbrészt felszín alatti vízbázisok látják el az itt élőket, mélyfúrású kutakból származó rétegvízzel, illetve tettyei karsztvízzel. A víz utánpótlása pedig nem máshonnan jön, mint fentről, azaz az égből. Érdekesség, hogy akár 50 éve leesett (az évtizedek alatt megtisztult) esőcsepp is kerülhet a vízbázisunkba.
50 év mire elér a pohárig a víz?
Előfordulhat ez is. Éppen ezért a csapvíz sok ásványi anyagot is tartalmaz, amit ennyi idő alatt a földből nyer ki. A víz összetételét a legapróbb részletekig, 70 szempont szerint vizsgálják a szakemberek az év minden napján, a kutaktól a csapokig.
Pécs és az ivóvízhálózata
Kétezer évvel ezelőtt a Mecsek oldalából fakadó tiszta források vize földbe süllyesztett csatornákon, égetett agyagcsövekben jutott el a városba. Mára már több száz kilométer hosszan hálózza be a földet a városok, így Pécs alatt is a vezetékrendszer.
Pécs alatt 700 kilométernyi ivóvízhálózat fekszik. Ha a víz- és szennyvízcsöveket kiegyenesítenénk és egybetennénk, akkor az elérne egészen Párizsig.
A csövek mérete különböző, de a legnagyobbak átmérője több mint 1 méter, a legkisebb pedig locsolótömlő nagyságú is lehet.
Érdekesség: Pécs alatt még Zsolnay-porcelánból készült bekötővezetékek is vannak.
10 olimpiai úszómedencét megtöltene az a víz-, illetve szennyvízmennyiség, amennyit a pécsi vezetékrendszer minden nap tárol és elvezet.
A Tettye Forrásház Zrt. és a Pécsi Állatkert idén újra együtt köszönti a víz világnapját:
Március 19–23. között iskolások és óvodások rendhagyó tanórák keretében, tematikus vezetés mellett ismerkedhetnek meg a víz élővilágával az állatkertben.
Ugyanitt március 24-25-én, hétvégén családi rendezvényre várják az érdeklődőket, a vizes játékok és kreatív foglalkozások mellett varázsóra-kísérletek szórakoztatják a látogatókat, és bemutatkoznak a PécsZoo legújabb lakói is.
