Miközben a Fővárosi Törvényszéken a város 300 milliós pert indított a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ellen, Pécsen nem engedte be a volt dolgozókat a gyártulajdonos, holott csak munkakörüket akarták átadni.
Frissítve (hétfő 9.30):
Hétfőn reggel nyolc órakor közel 15, egykori munkavállaló szeretett volna bejutni a pécsi manufaktúrába, ám ezt nem engedélyezték számukra. A dolgozók mindössze azért mentek vissza a Zsolnayba, hogy a jogszabályoknak megfelelően átadják a munkakörüket, elszámolhassanak volt munkáltatójukkal.
A pécsi önkormányzatot képviselő Szabó Iván ügyvéd elmondta, miután felmondtak a dolgozók, és később a dolgozóknak a gyár, nem kaptak időpontot a cég vezetésétől a leszámolásra, ezért kezdeményezték ők ezt írásban. Mivel nem fogadták őket, ezért a felelősség a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát terheli – mondta.
Cséplő Petra, Zsolnay-gyár igazgatósági elnöke egyébként már korábban üzent a sajtóban, hogy felesleges odamenniük a dolgozóknak, mert majd egyeztetnek velük időpontot, de nem is akarnak senkit visszavenni, mert most ideális a létszám.
Korábban írtuk:
Nem törődött bele a pécsi önkormányzat abba, hogy Bachar Najari korábban egy Veszprém megyei ingatlant vitt be apportként a Zsolnay-gyárba. Most 300 millió forintos kártérítési igényt nyújtottak be ellene, miután a város szerint alig 50 milliót ér az egész hóbelevanc.
Kivett épület, udvar, víztorony, hidroglóbusz – ez a hivatalos megjelölése annak a Veszprém megyei ingatlannak, amelyet ingatlanapportként vitt be Bachar Najari a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-be. A pécsi önkormányzatnál és a Pécsi Vagyonhasznosító Zrt.-nél (korábbi nevén a Pécs Holding Zrt.-nél) is annak idején kiverte a biztosítékot ez a húzás, hiszen Pécsen nem sokan gondolhatták azt komolyan, hogy udvarral, valamilyen épülettel, víztoronnyal jobb sorsa lehet a Zsolnay-gyárnak.
A pécsi önkormányzatot képviselő ügyvéd, Szabó Iván szerint Bachar Najarinak a vállalat többségi tulajdonának megszerzéséhez összesen 500 milliós összegű tőkejuttatást kellett végrehajtania. Igen ám, de ebből 300 millió forintnyit úgy gondolt teljesíteni, hogy a hajmáskéri ingatlant apportálta a cégbe, amelynek értékeként 300 milliót jelölt meg. Ugyanakkor a Pécs Holding Zrt. által az apportálás idején készíttetett értékbecslés szerint az ingatlan értéke mindössze 49,6 millió forint.
Az önkormányzat és a Pécsi Vagyonhasznosító ezért a múlt héten a Fővárosi Törvényszéken beperelte Najarit és 300 millió forintos kártérítést követelnek tőle. Azért Budapesten, mert – ezt a törvények is megengedik – az alperes szír üzletembernek a fővárosban van lefoglalható vagyona.
Mint ismert, egy korábbi – az apportálást megszavazó igazgatósági határozat hatályon kívül helyezése iránti – perben formailag rendben találta a bíróság a lépést, de csak azzal, hogy az ingatlan értékéért Bachar Najarinak felelősséget kell vállalnia.
Szabó szerint akkor a bíróság abban a perben nem vizsgálta, hogy a tőkejuttatás megfelel-e a Szindikátusi Szerződés rendelkezéseinek. A megállapodásban az áll, hogy megvalósítja az önkormányzat és a vagyonhasznosító által elfogadott üzleti elképzeléseket, a gyárat hatékonyan működteti, javítja eredményességét és bővíti a piacát. A Pécstől több száz kilométerre lévő lerobbant ingatlant semmire nem tudja a Zsolnay-gyár használni, hasznosságát Bachar Najari sem igazolta – tette hozzá az ügyvéd.
Szabó úgy véli, a tőkejuttatásként vállalt összeg így hiányzik a Zsolnay vagyonából, amely közrejátszhatott abban is, hogy a Zsolnay felszámolási helyzetbe került, de a mostani pert a szindikátusi szerződés vélelmezett megszegése miatt kezdeményezték. Az, hogy mikor zárulhat le a per, az eljáró bíróság ügymenetétől, leterheltségétől függ.
A szír mágnás felesége, Cséplő Petra egyébként korábban lapunknak többek között úgy reagált egy másik ügyben a vádakra, hogy “én meg leírom egy másik újságban, hogy a PécsMa.hu összes újságírója homoszexuális és azért írnak ilyeneket férjemről, mert nem volt kapható. Érti? Ez ugyanolyan valóságtartalmú állítás, nem?”
