A klímaváltozás miatt volt furcsán forró az idei nyár Európában – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) csütörtöki közleményében.
Magyarországon ugyan nem dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, egyes alföldi tájakon azonban a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most.
Svédországban sosem volt ilyen magas a májusi és a júliusi átlaghőmérséklet, a száraz, meleg időjárás miatt több mint 50 erdőtűz pusztított az országban, a sarkkörön túli vidékeken is. Dániában is megdőlt a májusi átlaghőmérséklet rekordja, Finnországban a sarkkörön túli Utsjoki városában 33,3 Celsius-fokot mértek, Norvégiában július első felében 40-nél több erdőtűz volt.
A háttérben ugyanaz a légkörfizikai jelenség áll. A napsugárzás különböző szélességi övezetekben nagyon eltérő, így állandó kiegyenlítő mozgás zajlik a sarkvidékek és a trópusok között, a futóáramlás (poláris jet stream), amely az idei nyári hőhullámban nagy szerepet játszott.
„A futóáramlás a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól. A globális felmelegedés miatt a sarkvidéki területek gyorsabban melegszenek, mint a trópusok-szubtrópusok területek, a poláris jet gyengül” – idézte a közleményt Bozó László meteorológust, az MTA rendes tagját, a Földtudományok Osztályának elnökét.
Idén tavasszal a futóáramlás európai gyengesége miatt stabil állapotba került, alakja egy hatalmas ómega betűre hasonlított. A kitüremkedő rész Nagy-Britannia és Skandinávia fölött helyezkedett el, ahol magas légnyomású képződmény alakult ki és maradt fenn rekordmagas hőmérsékletekkel – magyarázta Bozó László.
World Weather Attribution nevű szervezet 2018-as európai hőhullámról szóló jelentése szerint ahogy a Föld átlaghőmérséklete emelkedik, az ilyen hőhullámok egyre megszokottabbak lesznek.
„A futóáramlás gyengülése, északra tolódása miatt a mérsékelt övi ciklonok is északabbra helyeződnek, térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el. Ez legtöbbször csak a szél északira fordulását, majd viharos szelet és rendszerint kevés csapadékot hoz magával. Az sem kizárt azonban, hogy egy évben a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos nyarunk” – hívja fel a figyelmet a meteorológus.
Hozzátette: megfigyelhető, hogy ritkábban alakulnak ki a Földközi-tenger medencéjében mediterrán ciklonok, elmaradásuk aszályos időszakokhoz vezethet Magyarországon. A futóáramlás gyengülésének következményei alól mi sem tudjuk kivonni magunkat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) gyorsjelentése is furcsa szezonnak minősíti 2018 nyarát Magyarországon.
Az elmúlt évekkel ellentétben nem alakult ki szélsőségesen erős hőhullám Magyarországon. Augusztus 29-ig Budakalászon mérték a nyár legmagasabb napi hőmérsékletét, 36,6 Celsius-fokot. Időjárási frontok híján viszont július végétől augusztus végéig nagyon hosszan volt meleg: Mezőkovácsházán, Püspökladányban és Szeghalmon július 24. és augusztus 25. között 33 egymást követő napon a napi maximumhőmérséklet elérte vagy meghaladta a 30 fokot, amire a 20. század eleje óta nem volt példa Magyarországon. Szegeden eddig a leghosszabb ilyen periódus 1994. július 23. és augusztus 11. között volt 20 napon keresztül.
A 70-es években a hőségnapok – amikor a napi hőmérsékleti csúcs átlépi a 30 fokot – száma nem haladta meg a tízet, a 2000-es években 35-40-nél is több volt egy nyári szezonban.
„A korábbi nyarakon rendszerint több, de rövidebb hőhullámból adódott a magas szám, idén szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk” – derül ki az OMSZ gyorsjelentéséből.
