Pár éven belül egymillióra nőhet az alkoholisták száma a mostani 800 ezerről Magyarországon, mert „olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutya füle” – mondta nemrég Zacher Gábor toxikológus. A kemény kijelentés apropóján pécsi addiktológusokkal eredtünk az alkoholizmus problémájának nyomába.
Zacher Gábor toxikológus szerint évente 30 ezren halnak meg alkohollal kapcsolatos betegség miatt és 2,5 millióra tehető az úgynevezett nagyivók száma. Tehát lényegében szinte minden család érintett a problémában. Szerinte nemsokára egymillió alkoholista lesz az országban.
De vajon ez az ijesztő szám honnan jön? Miért pont egymillió? Szemelyácz János pécsi addiktológus lapunknak elmondta, az egymilliós szám nem tűnik konkrét, megalapozott adatnak. A lényeg nem is ez, hanem az – folytatta –, hogy egy ilyen kijelentés végre felhívta az emberek figyelmét arra, amire a hazai addiktológusok már évtizedek óta próbálják rávezetni őket: Magyarországon rengeteg az alkoholproblémával küzdő ember.
Ezeket az adatokat egyébként az úgynevezett Jellinek-képletből vezetik le az alkoholistákkal és az alkoholproblémával foglalkozó szakemberek. Ez a képlet az alkohol okozta májcirrózisban elhunytak számából áttételesen, indirekt módon számolja ki az alkoholisták számát. Ehhez adódik még hozzá az addiktológiákon regisztrál alkoholbetegek száma.
Szemelyácz szerint idehaza azonban nem tökéletes a rendszer, mert sokszor nem végeznek boncolást, a cirrózisos esetek így nem mindig kerülnek be az adatok közé. Ha ez mindig megtörténne, akkor viszont a magát egy évtizede tartó adat – miszerint az országban 800 ezer alkoholista van – erősen megugraná a Zacher által emlegetett egymilliót is. Ez pedig elég rémisztő, hiszen így is másodikok vagyunk a világon a májcirrózisban meghaltak számát tekintve.
Szemelyácz szerint az is nagyon komoly probléma, hogy egyre fiatalabban kezdenek az emberek inni. A gond nem csak az, hogy ma már a kamaszok is hajlamosak alkoholizálni, hanem az is, hogy a régimódi sörözésről áttolódott a hangsúly a pálinkázásra és egyéb tömény szeszek fogyasztására, amelyek gyorsan elvezetnek a cirrózishoz. Abból pedig, hogy egyre több a fiatal alkoholbeteg (és az olyanok, akik jó úton vannak efelé), arra következtetnek, hogy több alkoholistával is számolhatunk a jövőben.
A magyarok kicsit kevesebb mint 10 százaléka súlyos alkoholista, mondta az addiktológus, ami Pécsen körülbelül 12-15 ezer ilyen beteget jelent. A szomorú az, hogy a Berze-Nagy János utcai A Kert nevű alkoholbeteg-gondozóban és a Bázis Addiktológiai Szolgálatban is csupán pár száz páciens van, miközben – folytatta – a kórházakban ezrével halnak meg alkohol okozta betegségekben.
Horváth Tibor, a Bázis vezetője lapunknak elmondta, hogy az alkoholizmus kialakulása általában kamaszkorban kezdődik, a rendszeresen ivó fiatalok toleranciája gyorsan nő, tehát egyre több szeszt kell inniuk ahhoz, hogy részegek legyenek. A függőség azonban lélektanilag előbb kialakul. Az alkoholhoz való kóros lelki viszony genetikusan öröklődik, amire rátesz egy lapáttal a leendő beteg szociális közege és a lelki alkata. A szakember hangsúlyozta: ahol van alkoholista a családban, ott hetvenszer nagyobb az esélye az alkoholizmus kialakulásának.
A betegek általában tagadják, hogy problémájuk van, legyenek azok „szintivók” (naponta keveset ivók, akik nem részegednek le), „periodikus ivók” (napokig nem iszik, aztán napokig folyamatosan iszik), vagy „általános ivók” (mindennap isznak részegségig).
Az alkoholistákat onnantól fogva azonosíthatjuk alkoholistaként, amikor már kialakult elvonási tünetekről is beszélhetünk esetükben. A naponta keveset ivók ugyanúgy megszenvedik az alkohol hiányát, ahogy a naponta berúgók. Azt pedig jó tudni, hogy nincs kicsit alkoholista és nagyon alkoholista ember.
Ha tehát mindez igaz, és tényleg egyre több és ráadásul fiatalabb alkoholbeteggel lesz tele az ország, akkor mit lehet tenni? Horváth Tibor szerint a hazai kultúrpolitikának kellene leginkább lépnie, ugyanis nem feltétlenül egészséges állapot az, hogy azt a hagyományt neveljük gyermekeinkbe, hogy a magyar borivó, pálinkafőző nép, amelynek illik és jó is megfelelni. Emellett természetesen fontos lenne egy nemzeti alkoholstratégiát is kialakítani, amire eddig nem került sor. Nem utolsósorban pedig a korai kezelésbe vételt (másodlagos prevenció) preferáló kezelési programok – Pécsen a Bázisban is ilyen működik – létrehozása, támogatása is a megoldás része lehet.