Napjainkban egy kozmetikus csodákat képes tenni a bőrrel, hála a szépségipar nagy iramú fejlődésnek. Arany-, de akár őssejttartalmú krémek is rendelkezésre állnak a szépülni vágyó hölgyek számára. Persze nem volt ez mindig így, nagyanyáink még egészen kezdetleges kezelésekhez jutottak csak hozzá. A 77 éves Szulimán Sándorné Kati néni több mint fél évszázada űzi a kozmetikus szakmát Pécsen, ezért megkértük őt egy kis múltidézésre.
Szárítás és zsírosítás
Kati néni 1957-ben lett kozmetikus tanuló, akkoriban kétféleképpen ápolták a bőrt: vagy szárították, vagy zsírosították. Ehhez házilag kikevert krémeket, pakolásokat használtak olyan alapanyagokkal, mint a napraforgóolaj, hintőpor, tojássárgája, majonéz, gyümölcsök.
– Zsíros bőrre például tejjel és hintőporral kikevert élesztőpakolást használtunk – emlékszik vissza Szulimán Sándorné és hozzáteszi, hogy persze valamennyit azért használtak ezek a kencék, de mivel nem szívódtak be eléggé a bőrbe, ezért látványos hatásuk nem volt.
Főzőcskézés
Mivel nagyjából a ’70-es évekig nem igazán lehetett Magyarországon a maihoz hasonló késztermékekhez jutni, ezért a kozmetikusok kénytelenek voltak maguk előállítani a krémeket és a gyantát.
– Aki hozzá tudott jutni, az gyógyszertári alapanyagokat vett, ezekből főztük ki a kozmetikumokat speciális receptek alapján. Ilcsi néni például nagy mestere volt a házi előállításnak, tőle sokat tanultunk – meséli Kati néni.
A gyantázás sem volt mindig ilyen egyszerű, korábban egy sötétbarna, forró massza állt rendelkezésre, amit csak kézzel lehetett lehúzni a bőrről. Ehhez képest a mai papírral letéphető gyanták mérföldekkel kényelmesebbek. Nem beszélve a biztonságról, Kati néni maga ötször volt kénytelen poroltót bevetni a kigyulladt gyanta ellen. Ezt is főzték ugyanis: gyanta és méhviasz 2 az 1 arányú keverékéből. A főzőedény mellé lecseppent ragacs pedig könnyen lángra kapott.
Áttörés: a hidratálás
A ’60-as évek vége felé jelentek meg a hidratáló krémek, amelyek lényege, hogy nem zsírosítják, hanem nedvességgel látják el a bőrt. Eleinte persze ezekkel is voltak gondok, például a kezelés után kicsapódott a bőrből a víz, de aztán belekerült a krémekbe a vízmegkötő faktor, így ma már nagy mennyiséget tudnak ezekből felvinni, aminek hatására a bőr szépen feltelik, feszesebb lesz.
Szuper kencék
Ma már létezik arany- gyémánt- és őssejtkezelés, botoxhatású szérumok, felfedezték a hialuronsav jótékony hatását, sőt még arra is ügyelnek, hogy a termékek mesterséges illatanyag-, színezék-, tartósítószer- és parabénmentesek legyenek. Mindezt pedig gépi kezelések teszik még hatékonyabbá: iontoforézis, ultrahang, galván segítik a hatóanyagok mélyebb felszívódását. Nem soroljuk fel az összes napjainkban használt eszközt és krémet, de az biztos, hogy nem nagyon van olyan igény, amit manapság ne lehetne kielégíteni, ha a szépségápolásról van szó.
Van, ami örök
Kati néni elmondta, hogy azért bizonyos dolgok sosem változnak, ilyen a masszázs, ami az egyik legfontosabb eleme a kozmetikusok munkájának. Ilyenkor az érintés, a fizikai kontaktus révén segítenek ellazulni a vendégnek. A másik lényeges dolog az egyéni törődés és kezelés:
– Fontos, hogy tudjuk, mit kell az adott vendégre tenni, mit szeretne ő és mire van szüksége a bőrének. Akkor lehet igazán profi valaki, ha ránézésre tudja, mit kell tennie – mondja Kati néni.
[box title=”A pattanások” box_color=”#ffe4b9″]
Örökös probléma, mindig is gondot jelentettek a csúnya pattanások, főleg a tinik számára. Szulimán Sándorné fél évszázados tapasztalata alapján úgy gondolja, nincs mese, a problémás bőrt tisztítani kell. Tű nélkül sosem nyomkod, mert úgy megsérülne a bőr és persze fontos a megfelelő fertőtlenítő, hidratáló utókezelés is. Több generáció feküdt már a keze alatt, ezért bizton állítja, megéri a sok szenvedés, mert idővel a problémás bőr megszépül, ha nem hanyagolják el és a tisztítás révén megszabadítják a felesleges faggyútól, betokosodott pattanásoktól.[/box]
