Manapság kevesen olvasnak verseket, ha valaki könyvet vesz a kezébe, előnyt élveznek a regények, novelláskötetek. A magyar költészet napja azonban remek alkalom arra, hogy elővegyük kedvenc sorainkat és kicsit elmerengjünk rajtuk. Cikkünkben ismert és elismert pécsiek mesélnek legkedvesebb költeményeikről.
[box title=”Bogárdi Aliz, előadóművész – Weöres Sándor: Szó; Halmai Tamás: Egy japán fametszet alá”]”Úgy gondolom, korszakonként változik, hogy mi az ember kedvenc verse. Azt figyeltem meg magamon, hogy ahogy halad előre az idő, egyre inkább a letisztultsághoz, az egyszerűbb formákhoz és talán ezzel együtt a súlyosabb tartalmakhoz vonzódom. Weöres Sándor hat sorban ki tudja fejezni azt, amit én magam is gondolok a szavak erejéről, hogy azoknak súlya van, és varázsolni, jót tenni, gyógyítani lehet velük. Halmai Tamás (kortárs pécsi szerző) versét nemrég zenésítettük meg Tamás Éva barátnőmmel. Ez az alkotás sűrű drámaisága és persze a szerelmi téma miatt ragadott meg. Nagyon letisztult a forma, és ahogy a szavak követik egymást…annyira kerek, semmi mellébeszélés.”[/box]
——————————————————————————————————————————————–
[box title=”Götz Attila, színművész – József Attila: Kopogtatás nélkül”]Évekkel ezelőtt, még szakközépiskolás koromban ezzel a verssel lettem második vagy első – már nem emlékszem pontosan – egy szavalóversenyen. Miközben memorizáltam a sorokat, éreztem, hogy ez a vers többet jelent egy szófolyamnál, majd később felnőttként, amikor udvaroltam és szerelmes lettem, rájöttem, hogy a Kopogtatás nélkül sorai rólam szólnak. Azóta nagy kedvencem ez a költemény. József Attilában egyébként azt szeretem, hogy gyönyörűen meg tud fogalmazni gondolatokat, amik az én fejemben is megfordulnak, csak nem biztos, hogy olyan szépen ki tudom fejezni őket. [/box]
——————————————————————————————————————————————–
[box title=”Bachman Zoltán, Kossuth és Ybl-díjas építész – Obersovszky Gyula: Uram, hallottál Te rólam „]”Obersovszky Gyula egy pécsi lengyel származású család sarja, akit 1957-ben az államrend ellen irányuló szervezkedés vádjával halálra ítélték. A bíróság végül – a nemzetközi tiltakozásnak engedve – megváltoztatta a döntését, de a költő hét évig ült börtönben úgy, hogy nem tudta, mikor végzik ki. Ha nem is ilyen fokig, de megjártam én is a magam keresztútját, amikor négy évvel ezelőtt egy súlyos betegséggel, a rákkal kellett szembenéznem. Miután felfogtam, mi történik velem, ecsetet ragadtam és rajzolni kezdtem egy könyvet (szerk. Bachman Zoltán: Rajzok) Ehhez a könyvhöz kerestem verseket, amikor rábukkantam Obersovszky Gyula művére. Ez egy túlélő könyv volt számomra, a vers sorai pedig belém égtek, szinte kívülről tudom.”[/box]
——————————————————————————————————————————————–
[box title=”Prim Péter, kulturális szervező, blogger – Kosztolányi Dezső: Hajnai részegség”]”Több verseskötetem is van, és gyakran lapozgatom őket, egyfelől a magam kedvére, másfelől a Kazinczy Sarok elnevezésű projektünk miatt. Jellemzően a klasszikus szerzőket ismerem és szeretem, a kortárs alkotásokkal kapcsolatos hiányosságomat mostanság igyekszem pótolni. Ha egyetlen kedvencet kell kiemelnem, akkor Kosztolányi Dezső Hajnali részegség című alkotása lenne az. Hogy miért? Nehéz megfogalmaznom, de Kosztolányiban a játékossága fogott meg igazán, szeretem, ahogy a szavakkal bánik. Ez a műve pedig különösen megragadott.”[/box]
——————————————————————————————————————————————–
[box title=”L. Molnár Edit , író – Pilinszky János: Itt és most; Rónay György: A hajós hazatérése”]A kortársak közül két kedvenc költőm van: Varró Dániel és Kiss Ottó, imádom a humorukat és az őszinteségüket. Kedvenc versemből is kettő van. Az egyik Pilinszky János Itt és most című négysoros alkotása, mely számomra a férjemet és az iránta érzett érzelmeimet jelenti. Az esküvői meghívónkon is ez a költemény szerepelt. A másik pedig Rónay Györgytől A hajós hazatérése. Ez a vers nagyon jól kifejezi azt, hogy ha az ember hisz valamiben – és most nem a vallási hitre gondolok – akkor mennyire messzire képes eljutni.[/box]
