Mintha egyre kevesebben járnának múzeumokba és csak az igazán neves kiállítások tudnak nagyobb tömeget megmozgatni. Aknai Tamás pécsi művészettörténész szerint amíg önismétlőek kevés látogató lesz, és egy kis extremitás mindig belefér.
Passzivitás, felületes látásmód
Aknai Tamás pécsi művészettörténész szerint nem olyan egyértelmű az állítás, hogy kevesebben járnának múzeumokba, hiszen sok nagy sikerű, fantasztikus publicitású program van, ami tömegeket tud megmozgatni.
Véleménye szerint a reklámvilág, a tömegkiszolgálás rendszere itt is jelen van: olyan témákat kell feldobni hangzatos, titokzatos címekkel, amire felkapja a fejét az ember. Az sem baj ha egy kevés extremitás is benne van.
– A kulturális aktivitás visszaesett – persze vannak akik még ma is járnak eseményekre, de alapvetően az előző évtizedekben teljesen más volt a helyzet. Mára csak a befogadásra való készségünk maradt meg. A passzivitás pedig nagy méreteket öltött: már nem olvasunk hosszabb cikkeket, az előadások kereteit szigorúan megszabják. A Facebookon óriási ismeretanyagot szerzünk de semmi sincs jól kibontva, átgondolva, minden felületes – mondta.
Nem csak velünk van a baj
– Abból a szempontból viszont meg kell védeni a látogatókat, hogy gyakran nem igazi teljesítménnyel kerülnek szembe, hanem lerágott csontokkal, önismétlő kiállításokkal. Harmadrangú művekkel, amikből nem lehet szenzációt csinálni. Ez fakadhat pénzhiányból, ötlettelenségből, tehetetlenségből – vélte Aknai.
– Nem lehet elmondani az emberekről, hogy ne lennének kíváncsiak – csak szép kiállításokat kell összerakni, ami bizony elég nehezen megy. Elképesztően kifinomult „érzékelőink” vannak vizuálisan, amikről nem is tudunk. A reklámvilág, filmvilág, a képek állandó, folyamatos, vagy cserélődő jelenléte rendkívüli színvonalú.
[su_quote]A vizualitás elképesztően kiművelt és professzionális napjainkban. Ebben a világban sajnos a képzőművészeti kiállítások gyakorlatilag elhanyagolható jelentőségűvé válnak, érzékileg versenyképtelenek.[/su_quote]
A művészettörténész szerint ebből fakadóan nagyon külsődleges feltételeknek kell megfelelni: olyan, mint a hangzatos, nagy nevek, a plakátok, a megvilágítás. Idetartoznak még a kiállításmegnyitók is, ahová mostanság nevesebbnél nevesebb embereket hívnak meg, rengetegen gyűlnek össze, utána egy héttel viszont már elalszik a teremőr.
Beszédes számok
Szemügyre vettük a Janus Pannonius Múzeum látogatottsági statisztikáit, vajon mit mutatnak a számok. A munkajelentésekben pontos számokra lebontva látszik, melyik tárlatot hányan látogatták meg.
2008-ban saját állandó és időszakos, saját épületben megvalósuló látogatóból összesen 136.716 volt, 2009-ben már csak 102.716. Utóbbi évben a leglátogatottabb múzeum magasan a Csontváry volt több mint 34 ezer fővel. Történt ez úgy, hogy az EKF keretében megvalósult programsorozatok és kulturális fejlesztések még nem voltak jelen.
A 2011-es az adatok már árulkodnak az Európa Kulturális Fővárosa projekt keretében létrehozott állandó kiállítások látogatottságáról. Ebben az évben kiemelt figyelmet kaptak a kulturális létesítmények. Kilenc állandó kiállítás és huszonnyolc időszakos várta a pécsieket.
A saját állandó és időszaki kiállításokon résztvevő látogatói számok saját helyszíneken a következőképpen alakultak:
2013: 97.038 fő,
2015: 126.582 fő,
2016: 97.913 fő
2017: 100.825 fő.
Az világosan látszik, hogy a múzeum mennyiségben mindent megtesz, hogy csalogassa a látogatókat. 2011-ben harminchét, 2013-ban negyvenhárom, 2015-ben negyvenegy, 2016-ban negyvenkilenc, 2017-ben ötvennégy kiállításon vehettek részt a kultúrakedvelők.
Az éves adatokat böngészve mindig kiugró a Zsolnay-, a Csontváry- és a Vasarely-múzeumok látogatottsága.
