Visszatérően, régóta gyötrő, vagy egy-egy hosszabb nap után jelentkező hátfájásai mindenkinek voltak – és lesznek. Érdemes azonban észnél lenni, mert a hátfájásnak ezerféle kiváltó oka lehet, és komoly betegségre is utalhat. Pécsi gyógytornásszal beszélgettünk a gyakori fájdalomról.
Hátfájás legtöbbször egy-egy rossz mozdulat következtében alakul ki, vagy hosszabb ideig tartó, kényelmetlen állás, ülés okozza. Ilyenkor nem kell komoly betegségre gondolnunk, de azért érdemes a dolgok mélyére ásni.
Kovács-Babocsay Bianka pécsi gyógytornász szerint alapvetően két nagy csoportra oszthatjuk a hátfájdalom okait. Lehetnek gerinceredetű problémák a háttérben, mint például a gerinc kisízületi kopása, elcsúszása, porckorong-bántalom, gyulladás, gerinctumor, poszttraumás állapot, azonban a panaszok eredhetnek a fájdalom helyétől teljesen más területről. Ilyen például a csípőízületi bántalom, a szomszédos gerincszakasz túlterheltsége, de belgyógyászati, nőgyógyászati kórképek is vetíthetnek ki fájdalmat, emellett a stressz is okozhat görcsös izom-összehúzódást, de a mozgásszegény életmódból fakadó gyenge törzsizomzat miatt kialakulhat hanyag testtartás, ami a mindennapi, egyoldalú terhelés miatt (hosszan tartó ülés, állás) gyakran vezet hátfájdalmakhoz – leggyakrabban az ágyéki szakaszon.
Ha régóta kísért minket a hátfájás, akkor először érdemes a kiváltó okot, vagyis a diagnózist megkeresni. A gyógytornász szerint érdemes elkülöníteni, hogy mozgásszervi eredetű-e a probléma, vagy nem. Ha biztosan tudjuk, hogy az előbbi, akkor beszélünk a tünetek esetében akut (kb. 4-6 hét) és krónikus (több mint 12 hete fennálló) szakaszról, ami alapján eldől, hogy mit ajánlott tenni azért, hogy jobb legyen, és mit kerüljünk el.
A pihenés vajmi keveset segít
– Akut szakaszban a legfontosabb feladat a fájdalomcsillapítás. Lehet egy rövid, maximum 2-3 napos pihenést, ágynyugalmat ajánlani, de ennél tovább már nincs állapotjavító hatása a fekvésnek – így a szakember. Hozzáteszi, hogy alkalmazhatóak a különféle lazító masszázsok, elektroterápiás kezelések, manuálterápiák, vagy gerincmobilizálás is.
Ha ennél tovább is fennállnak a panaszok, tehát krónikus fájdalomról beszélünk, akkor már nagyobb hangsúlyt kap a mozgásterápia. Ilyenkor érdemes felkeresnünk szakembert, és célzott izomerősítést, testtartás-javítást, helyes gerinchasználatot tanulni.
Ha régebb óta ellenségünk a fájdalom, vagyis már a krónikus szakaszban van a probléma, akkor érdemes befizetnünk egy biciklire, vagy uszodai bérletre. Lehetőleg funkcionális gyógytorna kíséretében űzzük az úszást, gyaloglást, kerékpározást – azonban mindent csak mértékkel!
Irány a masszőr!
A professzionális masszázs sok esetben segít a fájdalomcsillapításban, de vannak esetek, amikor nem szabad alkalmazni. Ilyenek a lázas, gyulladásos állapotok, fertőző bőrbetegségek, mélyvénás trombózist követő műtét után, végül rosszindulatú daganatos betegségek során is ellenjavallott a masszázs.
Ha nagyobb a baj
– A végtagok felé kisugárzó, zsibbadással, érzészavarral járó fájdalmak általában már idegi érintettségre utalnak – mondja Kovács-Babocsay Bianka. Ezeket szinte képtelenség magunkon diagnosztizálni, mert így is sokrétű lehet a probléma forrása. Szükséges egy szakvizsgálat, amely során a szakemberek speciális mozgásos tesztekkel vagy képalkotó eljárással már pontosabban meg tudják határozni az okot.
Ha hosszú távon nem kezeljük a hát- és derékfájdalmat, akkor lelkileg, pszichésen is kikészítjük magunkat, ilyenkor a szakember szerint gyakori a depresszió kialakulása, a kilátástalanság érzése. Nem beszélve arról, hogy ha az alapproblémát nem orvosoljuk, akkor persze tovább súlyosbodhat az állapot.
Ne feledjük, minden eset egyedi, nincs két egyforma ember, és nincs két egyforma hátfájás.
