Katonai tiszteletadás mellett felvonták a nemzeti lobogót a Parlament előtt a március 15-ei nemzeti ünnepen, vasárnap.
A zászlót Áder János köztársasági elnök és Kövér László házelnök jelenlétében a Himnusz hangjaira a honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a lovas díszegység.
A téren mindössze néhány ember követte végig az idei nemzeti ünnep egyetlen központi programját. A többi központi rendezvényt – köztük Orbán Viktor miniszterelnök múzeumkerti beszédét, valamint a Kossuth- és a Széchenyi-díjak átadását – a koronavírus miatt lemondták.
Áder János ünnepi beszédében kijelentette: a szabadság és a hűség adja március 15. erejét. Az államfő a koronavírus-járványra utalva arra kért mindenkit, hogy otthonában emlékezzen.
„Most épp szerényebb körülmények között, kicsit több aggodalommal, mint máskor, de bizakodva” – tette hozzá. Áder János azt mondta, ha a magyarok 172 éve bízni tudtak egymásban, akkor „ma is számíthatunk, támaszkodhatunk egymásra”.
A köztársasági elnök kiemelte, „március 15-ét a történelmi távlat ellenére is közel érezzük magunkhoz, mert ez a nap a polgári Magyarország születésnapja”.
„Ezért is fájó, hogy ma nem tudunk együtt ünnepelni úgy, ahogy megszoktuk, ahogy a szívünknek kedves, ahogy szeretnénk” – mondta. A köztársasági elnök ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a közös ünneplés nem először marad el.
„A történelem hozott már jó néhány csöndes ünnepet” – fogalmazott. Kiemelte, március 15. első évfordulója sem lehetett örömteli, felhőtlen esemény: 1849-ben az országban szabadságharc zajlott az egy évvel korábbi vívmányok megőrzéséért.
„Később is volt még jó néhány év, gyarló évtized, amikor nem lehetett ünnepelni” – fűzte hozzá. A köztársasági elnök szerint azonban ma még sincs olyan nemzedék Magyarországon, amely ne ismerné Petőfit, Kossuthot, Batthyányt, Táncsicsot, a 12 pontot, vagy a Talpra magyart.
Hangsúlyozta, 1848-49 története tele van kiváló emberi teljesítményekkel, amelyek még ennyi idő távlatából is élővé teszik számunkra a múltat.
„Emberekkel, akik nemcsak meghalni tudtak Magyarországért, de élni, dolgozni, küzdeni is érte” – mondta.
Az ő alkotó munkájuk, áldozatuk, hősiességük miatt eleven mind a mai napig 1848-49 emlékezete, ezért könnyű szeretni ezt a napot, „mert március 15. történeteiből, emberi arcaiból magunkra ismerhetünk, vágyaik a mi vágyaink, eszményeik a mi eszményeink” – fejtette ki Áder János.
A köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy 1848-49 sokkal több volt egy lázas forradalomnál, egy hősies szabadságharcnál: a változás az ország lelkében, a nemzet egészében zajlott.
1848 márciusa a szabadság örömét, az önrendelkezés szépségét, a polgári fejlődést, egy közösség összetartozásának felemelő érzését hozta el – fejtette ki.
„Ünnepeljük meg ma is azt a napot, amelynek megítélésében nincs vita közöttünk!” – mondta, arra buzdítva, hogy „ünnepeljük meg, hogy egy nép nemzetté vált”.
„Emlékezzünk mindazokra, akik miatt minden tavaszunk a szabadság, a hűség, a remény ünnepe lehet” – zárta beszédét Áder János.
Március 15., az 1848-49-es polgári forradalom és szabadságharc kitörésének ünnepe, 1989-ben volt először munkaszüneti nap, 1990 óta hivatalos nemzeti ünnep.
