Fánkot készíteni az év bármely napján lehet, azonban a farsangi időszakban kihagyhatatlan. Ugyanis a hagyomány szerint a vízkereszttől hamvazószerdáig tartó időszakban történő fogyasztása szerencsét hoz.
Ezt a süteményt többféleképpen hívják és számos receptje van. Erdélyben például pánkó, a palócoknál pampuska és a Felvidéken pedig siska a neve.
Rengeteg változata ismert világszerte
Általános jellemzője, hogy tojásos tésztából készül és olajban vagy zsírban sül. Továbbá ismert a töltött és a töltetlen változata is. Számos babona létezik a fánk fogyasztásával kapcsolatban. Például régebben a lányok azoknak sütötték, akiket kiszemeltek maguknak.
Ha a fiú és a lány együtt törtek ketté egy fánkot, akkor az azt jelentette, hogy együtt képzelik el a jövőt. Ezt a babonát erősítette az is, hogy a sütemény oldalán húzódó világosabb sáv, szalag jelképezte akkor a karikagyűrűt.
Porcukorral és baracklekvárral teszik tökéletessé
Számos történet ismert a fánk létrejöttével kapcsolatban. Egyesek szerint Olaszországból származik, és Beatrix segítségével került be Mátyás király udvarában. Mások szerint pedig Bécsből származik, ahol egy pék véletlenül tésztát ejtett a sistergő olajba, és így a véletlennek köszönhetően jött létre ez a különleges sütemény.
Nem tudjuk, hogy melyik történet igaz, de az biztos, hogy hazánkban a fánk a 19. században terjedt el. Sokan azért nem állnak neki a sütemény elkészítésének, mert félnek a kudarctól. Nos, nincs mitől félni, hiszen a recept pontos betartásával nem lehet hibázni. Az interneten a “fánk receptek farsangra” kifejezésre keresve rengeteg kiváló recept található. Ez a finom sütemény élesztős, édes kelt tésztából készül, amit bő olajban sütnek ki. A tökéletes végeredmény eléréséhez pedig porcukorral szórják meg és házi baracklekvárral teszik tökéletessé.
A fánkot az egész világon ismerik és szeretik
Érdekesség, hogy egyes településeken nem hagyják megkelni a tésztát, hígra készítik el, és körkörösen öntik bele a forró olajba. Ennek köszönhetően különböző alakzatok formálódnak ki belőle.
Természetesen a legnépszerűbb változat az aranybarna színű szalagos farsangi fánk, melynek oldalán fehér csík fut körbe. Erről a csíkról kapta a szalagos elnevezést. Ez az igazi klasszikus, amit baracklekvárral és porcukorral ízesítenek. Emellett népszerű még a rózsafánk és a forgácsfánk, vagyis a csöröge.
Minden nemzetnek megvan a saját fánkja, melyek nem a tésztájukat tekintve térnek el egymástól, hanem formázásukban és sütési módjukban különböznek. A franciák fánkja lágyabb kelt tésztából készül és nagyon édes. A cseh fánk tésztája hígabb a hazánkban megszokottnál és kanállal szaggatják a sütőformába. A holland fánkot pedig hagyományosan szilveszterkor fogyasztják. Nemcsak a farsangi időszakban érdemes ezt a különleges süteményt fogyasztani, bátran a tányérra kerülhet egész évben.
(x)
