Szerdán jelentette be Orbán Viktor, hogy meghosszabbítják a csirkemellre és a csirke far-hátra is érvényes élelmiszerárstopot. Bár a hatósági ár betartása a kiskereskedőkre vonatkozik, annak hatását a termelők is megérzik – írja a Telex.
„Július elejéig még kitart az ágazat, de támogatás nélkül fél éven belül megszűnhet a hazai csirketartás” – ezt a csirketartókat tömörítő Magyar Broilerszövetség elnöke, Bárány László mondta a Magyar Nemzetnek.
Az időpont emlegetése nem véletlen, hiszen április 27-én jelentette be Orbán Viktor, hogy addig meghosszabbítják a csirkemellre és a csirke far-hátra is érvényes élelmiszerárstopot. Bár a hatósági ár betartása a kiskereskedőkre vonatkozik, annak hatását a termelők is megérzik: Bárány László szerint Nyugat-Európában jelenleg a madárinfluenza okozta hiány miatt 2300-2400 forintért lehet eladni a csirkemell kilóját, itthon viszont csak 1650 forint körüli áron kerül ez a húsféle a boltok polcaira.
A Magyar Broilerszövetség elnöke a kormánypárti lapban arról beszélt, hogy akármeddig nem lehetne emelni az árat, mert annak van egy plafonja, ami fölött a fogyasztás azonnal elkezdene csökkenni.
Szerinte ugyanakkor 1900-1950 forintos árat megengedne a fizetőképes kereslet itthon.
Hozzátette: a jóval a valódi költségek alatt maximált árú termékeket inkább exportpiacokra vihetik a baromfifeldolgozók, ezért eltűnhet a boltokból a hazai csirkehús. Ezt az állítást mi sem igazolja jobban, mint hogy lapunk munkatársa egy pécsi húsbolt tulajdonosától azt hallotta a minap, hogy nem éri meg csirkét rendelnie az üzletnek, ugyanis a beszerzési ár körülbelül 1800 forint, azaz konkrétan veszteséges lenne számára a dolog.
A hazai csirketartók egy része már valóban inkább külföldi felvásárlónak adja el az árut, hogy kevesebb legyen a vesztesége – magyarázza Bárány László, aki szerint az elmúlt hetekben megjelentek Magyarországon a lengyel feldolgozók, akik tíz-húsz százalékkal magasabb árat kínálnak a csirkéért, mint a hazai vágóüzemek.
A hazai csirketartókat tömörítő szervezet elnöke úgy véli, a csirketartók joggal várnak valamilyen kompenzációt, „hiszen a csirketáp legalább olyan drága, mint a kacsa- és libatáp, ahogyan a gáz és a villanyáram sem kerül kevesebbe”. Bárány többek között amellett érvelt, hogy:
- azonnali támogatásra van szüksége az ágazatnak, ezt szerint lehetne abból a 6,4 milliárd forintos EU-s krízisalapból finanszírozni, amit a kormány ígérete szerint az állattenyésztés megsegítésére szánnak;
- kedvezményes hitelre lenne szüksége a hazai állattartóknak és az igazoltan a magyar tenyésztőket ellátó takarmánykeverő üzemeknek, mert drágul a gabona;
- és cseh mintára az egész Európai Unióban sürgősen be kellene szüntetni a bioetanol üzemanyagokba történő bekeverését.
A baromfisok érdekképviselőjeként nyilatkozó szakember szerint több aggasztó dolog is azt mutatja, hogy csökken a magyar csirketermelés. Egyrészt tavasszal három kisebb vágóhíd is bezárt, másrészt húsz százalékkal csökkent idén a Magyar Baromfi Terméktanácsba regisztrált termelők létszáma.
Kiemelt képünk illusztráció.
