Ötvenedik születésnapját ünnepelte a napokban Uránváros ikonikus központi épülete, a Mecsek Áruház. Bár nyolc évet csúszott az átadás, ám akkor annál nagyobb örömmel vették birtokba a városrész lakosai az áruházat.
Egészen 1969. március 26-ig az egyre terebélyesebbé váló Uránváros lakóinak muszáj volt a belvárosba zarándokolni, ha a tejen és kenyéren kívül valami extrát szerettek volna vásárolni. Ezen az állapoton segített a hiánypótló nagyáruház, amit eredetileg Jószerencsét Áruház névre kereszteltek.
Uránváros születése
Az első lakásokat 1956 októberében adták át a Hajnóczy utcában, ekkor „született meg” a városrész. A következő években vad tempóban kiépülő Uránváros pedig már megkövetelte az önálló, saját áruház létrehozását.
Az óriási iramú építkezéseket jól tükrözik a számok: 1956-tól 1974-ig a tervezett 5000(!) lakás helyett 7350 épült meg.
Az infrastruktúra viszont nem tudott ezzel lépést tartani. Az étteremmel, kocsmával, cukrászdával felszerelt Olimpia üzletházat 1960-ban adták át, a Komarov (ma Babits Mihály) gimnáziumot 1967-ben, a Bánki Donát utcai iskolát 1963-ban. Azonban a komolyabb bevásárlásokra egészen 1969-ig kellett várni, ekkor nyitotta csak meg kapuit az 1959-ben meghirdetett és 1961-re beígért Mecsek Áruház.
A Mecsek Áruház
„Tizennégymillió forint költséggel jövő héten megkezdik a Jószerencsét Áruház építését – az újmecsekaljai modern áruházat 1961-ben adják át” – hirdeti a Dunántúli Napló címlapon 1959 szeptemberének elején. Ez a projekt aztán nem egészen a terveknek megfelelően valósult meg: Jószerencsét helyett Mecsek Áruházként adták át, 1961 helyett 1969-ben, Újmecsekalja helyett pedig a környéket Uránvárosnak hívták akkor már.
Részlet az 1959-es cikkből:
[su_quote]A tervdokumentáció szerint négyemeletes, alagsoros lesz az épület. Az alagsorban raktárakat helyezünk el. A földszinten kapnak helyet a férfi divatáruk, rövidáruk, ajándékok, a trafik, papíráruk, női divatcikkek és a gyermekfehérnemű osztály. Az első emeletet teljes egészében a férfi, női és gyermekkonfekcióknak szánták a tervezők, valamint itt nyitják majd meg az áruház büféjét. A második emeleten szöveteket, cipőket, pamutárukat, selymeket és lakberendezési tárgyakat hoznak forgalomba, a háztartási cikkek, játékok, sportfelszerelési cikkek, bőr, üveg, porcelán és a műszaki áruk osztálya a harmadik emeleten lesz. A negyedik emeletet teljes egészében raktárak foglalják majd le.[/su_quote]
1969. március 26-án megnyitotta kapuit a 4500 négyzetméteres Mecsek Áruház, még csak két emelettel, száz alkalmazottal, félkészen. A harmadik emelet átadása további hónapokat csúszott, a beszámolók szerint a felvonóknak is egyelőre csak a leendő helye látszott.
Az eredeti elképzelések is megváltoztak persze: a bútorosztály, ami az egyik legforgalmasabbá vált, eredetileg nem is szerepelt a tervek között.
Már 1958-ban megkezdődtek a munkálatok Kun Attila tervei alapján a Mecseki Ércbányászati Vállalat megrendelésére. A tervező alapos munkát végzett: figyelembe vette az áruházak fejlődésének történetét, a 19. századi francia épületektől egészen a modernekig.
A tudni vélt információk szerint az anyagi források apadtak el, emiatt döcögött a komplexum építése, és húzódott el hosszú évekig. Több kereskedelmi cég is kihátrált emiatt a Mecsek Áruház mögül, féltek attól, hogy veszteséges lesz az üzletközpont. Ám éppen ellenkezőleg: jó bevételt produkált, nem csak az első hónapokban, hanem folyamatosan.
A Mecsek Áruház még ma is Uránváros talán legnagyobb központjának számít, az alsó szinten egy forgalmas – frissen felújított – szupermarkettel.
Forrás: Dunántúli Napló Archívum, Lechner Tudásközpont
A képek forrása: Régi Pécs Archívum
