Fel kell gyorsítani a koronavírus elleni vakcinációkat, mert kezd túlzottan eltérni a beoltottsági arány egyes uniós tagországokban – jelentette ki Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az uniós parlament keddi, a portugál soros tanácselnökség feladatairól szóló vitában.
Az elnök elmondta, hogy véleménye szerint a legjobb döntés az volt, hogy az összes tagállam együtt lépett fel és közösen vásárolt vakcinát több gyógyszergyártótól, mivel a tagállamok saját erejükből képtelenek lettek volna szerződéséket kötni az oltóanyaggyártóktól, vagy teljesen lemaradtak volna beoltottság terén az egyes tagállamok mögött.
Az unió és az vakcinagyártó vállalatok között megkötött szerződések keretében 2,3 milliárd dózis vakcina áll majd az EU rendelkezésére, amely bőven elég lesz az egész populációnak és a szomszédos illetve partnerországoknak is. Elmondta, hogy az EU létrehozta oltóanyag elosztó mechanizmusát abból a célból, hogy a COVAX vagy más eszközök révén ezekbe a régiókba is eljusson a vakcina.
„Ez nemcsak szolidaritás, de önös érdek is, csak így tudjuk leküzdeni a vírust” – hangsúlyozta.
Kitért arra is, hogy az EU túl fog jutnia kezdeti nehézségeken az oltóanyagok gyártási kapacitását és logisztikát illetően. Kiemelte: a határlezárások értelmetlenek, csak az egységes piac működését ássák alá.
Antonio Costa portugál miniszterelnök, a soros tanácselnökséget képviselve ismertette elnökségi programjának fő pontjait, és felhívta a figyelmet arra, hogy a legsürgetőbb ügyek – a gazdasági helyreállítás és a járvány leküzdése mellett – továbbra is foglalkozni kell az olyan hosszú távú kihívásokkal, mint a klímaváltozás és a digitalizáció. A migrációval kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy ez továbbra is komoly probléma és „ez addig lesz így míg az emberiség a túlélésért küzd.” Így közös uniós fellépés szükséges, folytatni kell az új migrációs csomaggal kapcsolatos munkát, szem előtt tartva a legális bevándorlás lehetőségeit is” – jelentette ki.
Costa beszédében hangsúlyozta: Portugália 20 év diktatúra után elfogadta a közös uniós értékeket, amikor csatlakozott az EU-hoz 1984-ben. Éppen ezért – tette hozzá – a jogállamiság elengedhetelen feltétele az unióhoz való tartozásnak, így folytatni fogjuk az ennek megerősítése céljából megkezdett munkát.
Gál Kinga, az Fidesz-KDNP delegáció elnöke felszólalásában elmondta: ma az érdekli a polgárokat, hogy visszakapják a járvány előtti életüket, és ha ennek a beoltottság a feltétele, akkor jogos a kérdés: mikor lesz elegendő oltóanyag.
Véleménye szerint megmagyarázhatatlan, hogy míg az EU-n kívül millióan megkapták már az oltást, addig Európában meg hiány van a vakcinából. Mint mondta, ez megrendíti az uniós intézményekbe vetett bizalmat, pedig nagyon fontos hogy az EU visszaadja az emberek biztonságérzetét a járvánnyal, gazdasági válsággal és a migrációval kapcsolatos kihívásokkal szemben.
A képviselő felsorolta, mit vár a portugál elnökségtől: elegendő oltóanyagot, a költségvetési megállapodás hatékony végrehajtását, a külső határok fokozott védelmét, és az illegális migráció visszaszorítását. Kijelentette: a kötelező bevándorlási kvóta semmilyen formában nem fogadható el az visegrádi országok ezt egyöntetűen elutasítják.
Felhívta figyelmet továbbá, hogy a jogállamisági vizsgálódások nem válhatnak ideológia alapú zsarolási eszközzé és uniós forrásmegvonások alapjává, erre garanciákat várnak az tanácselnökségtől, ahogy arra is, hogy a 7 cikk szerinti eljárás még a portugál elnökség alatt lezárul. Rámutatott arra is, hogy az európai polgári kezdeményezés nem ér semmit az Európai Bizottság jogalkotói kezdeményezése nélkül.
„A nemzeti kisebbségek védelme a jogállamiság része, és ha Vera Jourová biztos ezzel nem kíván foglalkozni, akkor hiteltelenné válik minden ezt számon kérő érvelése” – hangsúlyozta.
Ujhelyi István, az MSZP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában arra hívta fel a figyelmet, hogy kiemelt prioritást kell élveznie a portugál elnökség munkaprogramjában az Európai Egészségügyi Unió koncepciójának minél szélesebb körben történő megvalósítása, benne az egészségügyi ellátórendszerek minőségi kritériumainak megteremtésével, illetve a tagállami stressztesztek elvégzésével. Ehhez kapcsolódóan szükséges lesz az EU jövőjét tárgyaló konferencia keretében az olyan dogmatikus elvek esetleges átalakítását is asztalra tenni, mint az egészségügyi ellátás szervezésében biztosított kizárólagos tagállami hatáskör.
Ujhelyi ugyancsak fontosnak tartja a turisztikai szektor mielőbbi talpra állítását, ez az ágazat szenvedte el ugyanis szinte a legtöbb kárt a járványhelyzetnek köszönhetően. Ehhez európai szinten koordinált, célzott program és célzott támogatás, a több millió európainak munkahelyet biztosító szektort megillető figyelem megadása szükséges.
Cseh Katalin, a Momentum uniós parlamenti képviselője felszólalásában elmondta, hogy az EU példát mutatott bátorságból és szolidaritásból, az éghajlatváltozás és az egészségügyi válság kapcsán is, viszont a tanács többször a probléma része, mint hogy segítené a megoldásokat. Véleménye szerint még mindig túl sok az a konzervatív tagállami vezető, aki úgy gondolja, hogy a korrupció és az arisztokrácia tartja össze Európát. „Az autoriter rezsimeknek adott minden engedmény csak gyöngíti az EU-t, és az olyan trójai falovak is, akik visszaélnek az egyhangúság szabályaival” – mondta.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik EP képviselője hangsúlyozta, hogy a portugál tanácselnökségnek fel kell hagynia a „zárt ajtók politikájával” és a bizonyos tagállamok érdeke alapján hozott döntésekkel.
