Első fokon, nem jogerősen felmentette a magánokirat-hamisítás vádja alól Hagyó Miklós volt szocialista országgyűlési képviselőt, főpolgármester-helyettest és két társát hétfőn a Pesti Központi Kerületi Bíróság.
A bíróság szerint a vádban szereplő magánokirat – vagyis a vádlottak által készített, Hagyó Miklós élettársának egy polgári perben képviseleti jogot biztosító meghatalmazás – nem hamis.
A bíróság ezért Hagyó Miklóst elsőrendű vádlottat az ellene tettesként, Ottlik Lilla Lea másodrendű és Szűcs Viktor Géza harmadrendű vádlottat az ellenük bűnsegédként elkövetett magánokirat-hamisítás vétsége miatt emelt vád alól felmentette.
A bíróság elrendelte az említett meghatalmazás lefoglalásának megszüntetését.
Az ügyészség fellebbezett, a vádlottak és védőik tudomásul vették az ítéletet.
Az ítélet indokolásában elhangzott, hogy olyan polgári peres eljárás kapcsán született meghatalmazás, amelyben nincs szükség „jogvégzett, kötelező jogi képviseletre”. A másodrendű vádlott nem is akart olyan jogosultságokra szert tenni, amelyhez jogi végzettség kellene – mondta az ügyben eljáró bíró.
Németh Leona rámutatott: a polgári peres ügyben eljáró bíróság is befogadta és elfogadta, hogy ez érvényben lévő meghatalmazás.
Közölte, a vádban szereplő okirat alkalmatlan volt arra, hogy többletjogosultságokat adjon. Szó nem volt róla, hogy Ottlik Lilla Lea úgy akart volna bemenni a büntetés-végrehajtási intézetbe, hogy ő Hagyó Miklós védője, és így aztán korlátlanul, ellenőrizetlenül tartsa vele a kapcsolatot. Erre semmiféle okirat nem is utalt – mondta el Németh Leona.
A bíróság szerint jogszerűen jegyezték fel jogi képviselőként Hagyó Miklós élettársát, hiszen erre lehetőséget adnak a jogszabályok.
Németh Leona kitért arra, hogy nem kell és nem is lehet ellenőrizni, hogy „a meghatalmazás alapján, ezen jogügyletről folyt-e a beszélgetés vagy nem”. „Valamilyen okból kifolyólag derült fény arra (…) lehetséges, hogy nem is valós ez a meghatalmazás. Ezért indult ez az eljárás (…) nekem nem tisztem vizsgálni, hogy, mint, meg miért” – mondta a bíró, majd kijelentette: álláspontja szerint a meghatalmazás nem hamis magánokirat, amelyet fel lehetett használni.
A vád szerint 2010 nyarán a súlyos korrupciós bűncselekmények gyanújával előzetes letartóztatásban lévő volt szocialista politikus és élettársa egy ügyvéd segítségével készített meghatalmazást, amely szerint a nő Hagyót képviselheti egy polgári perben. A nőnek azonban nem is volt jogi végzettsége, és az ügyészség szerint csak azért készítették a meghatalmazást, hogy a hozzátartozókra vonatkozó szabályoknál jóval enyhébb korlátozással, illetve ellenőrzés nélkül érintkezhessen a fogva tartott Hagyó és őt látogató élettársa.
Az ügyészség mindezek miatt magánokirat-hamisítással vádolta meg Hagyó Miklóst, élettársát és ügyvédjét, aki a meghatalmazást aláírta és pecsétjével ellenjegyezte.
Az ítélethirdetés előtt az ügyész perbeszédében indítványozta, hogy a vádlottakat ítéljék pénzbüntetésre.
A védők perbeszédeikben kijelentették, hogy ügyfeleik nem követtek el bűncselekményt, betartották a jogszabályokat.
Hagyó Miklós az utolsó szó jogán azt mondta: ártatlan, végig jóhiszeműen járt el, minden szabályt betartott.
A hétfői tárgyaláson tanúként hallgatták meg Boglyasovszky Csabát, aki korábbi parancsnoka volt annak a büntetés-végrehajtási intézetnek, ahol Hagyó Miklós előzetes letartóztatásban volt.
A tanú elmondta, nyilvántartásukban a „jogi képviselő” és a „védő” mint látogatói kategória elkülönült, de érdemi különbség nem volt a kettő között, vagyis az ilyen esetekben a kapcsolattartás nem ellenőrzés alatt folyt.
Közölte, a jogi képviselő előre egyeztetett időpontban látogathatott, ehhez csak egy kérelmet kellett benyújtani. Mint mondta, ritkább volt, hogy ezt hozzátartozók vegyék igénybe, ugyanakkor jogszerű volt.
Az ügyészség később állásfoglalást adott ki, hogy el kellett különíteni a „védő” és az „egyéb képviselő” kategóriákat. Ezek után már csak ellenőrzés mellett lehetett beszélnie a fogvatartottnak a jogi képviselőjével – mondta el Boglyasovszky Csaba.
A Központi Nyomozó Főügyészség a múlt szerdán közölte, hogy vádat emelt Hagyó Miklós és tizennégy társa ellen az úgynevezett BKV-ügyben. A főügyészség „folytatólagosan, bűnszervezetben elkövetett különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette és más bűncselekmények miatt vádiratot nyújtott be Hagyó Miklós volt főpolgármester-helyettes és 14 társa ellen a Fővárosi Törvényszékhez”. A főügyészség – egy kivételével – börtönbüntetés kiszabását indítványozta a vádlottakra. A főügyészség szerint a bűnszervezet 2008 augusztusáig 1,49 milliárd forintosnál nagyobb vagyoni hátrányt okozott a BKV Zrt.-nek.
A volt szocialista főpolgármester-helyettest 2010. május 26-án helyezték előzetes letartóztatásba, tavaly februártól júniusig házi őrizetben volt, azóta szabadlábon védekezhet.
