Elkészült a Pécsi Tudományegyetem állásfoglalása a felsőoktatási törvény koncepciójával kapcsolatban:
„A Pécsi Tudományegyetem (PTE) Szenátusa alapvetően egyetért az új felsőoktatási törvény koncepciójában foglalt célokkal, ám azt több helyen hiányosnak tartja, egyes bevezetni javasolt intézkedéseket, megoldásokat pedig nem kellően átgondoltnak. A PTE mérsékletet javasol a hallgatói jogok korlátozása és a Bologna rendszer átalakítása terén, és esélyegyenlőséget szorgalmaz a vidéki és fővárosi felsőoktatási intézmények között.
A Pécsi Tudományegyetemen az elmúlt hónap során széles körű konzultáció folyt le a november elején nyilvánosságra hozott felsőoktatási koncepcióval kapcsolatban: az egyes karok, szakmai testületek véleményalkotása mellett a PTE polgárai online konzultáció és hallgatói fórum révén is eljuttathatták véleményüket, javaslataikat az Egyetem vezetéséhez. Ennek a folyamatnak az eredménye a Pécsi Tudományegyetem Szenátusa által elfogadott állásfoglalás, amelynek célja, hogy az abban foglaltak megjelenjenek az új felsőoktatási törvény normaszövegéről folyó vitában.
Az Egyetem álláspontja szerint a koncepció összességében a minőséget a központba helyező, az állami források takarékos felhasználását célzó elképzelés, amely azonban jelentősen korlátozza a felsőoktatási intézmények autonómiáját, és nélkülözi a koncepció egyes elemeinek kialakításához készített hatástanulmányok ismertetését.
A PTE úgy véli, hogy a tervezetben szorgalmazott oktatási-kutatási-szervezeti autonómiától nem választható el a gazdasági autonómia biztosítása, erről azonban a koncepció nem rendelkezik. A gazdasági autonómia fontos elemének tartjuk az oktatás és kutatás korrekt finanszírozásán túl, hogy az Egyetemek a jelenlegi vagyonkezelő szervezetekből tulajdonnal rendelkező szervezetekké váljanak.
A koncepció hiányosságának látjuk, hogy nem fordít elég figyelmet a felsőoktatási intézményekben folyó K+F tevékenységre, valamint azok eredményeinek megfelelő kezelésére, az innovatív kutatási eredmények társadalom számára hasznot hozó felhasználására. Javasoljuk a koncepció alapelvei közé beépíteni azt a tézist, hogy a felsőoktatás feladata a magas színvonalú tudományos kutatás támogatása, valamint az innovatív kutatási eredmények kezelése, védelme és hasznosulásuk elősegítése.
A koncepció helyesen tartja életben a Bologna rendszert, és hangsúlyozza a képzések közötti átjárhatóságot, nem végzi azonban el a felsőoktatási koncepció alapjának tekintendő Európai Felsőoktatási Térségre, és a Bologna folyamatra vonatkozó elvek, koncepciók elemzését, ezért a Bologna folyamatra vonatkozó állítások véletlenszerűek és hiányosak. Alapvetően a Bologna rendszer javítására kell törekedni, ezért javasoljuk, hogy készüljön átfogó elemzés az európai, valamint a hazai Bologna-folyamatról, amelyet szakmai vita követ.
A hazai felsőoktatási térség kiegyensúlyozott működtetése szempontjából üdvözlendőnek tartjuk, hogy „a felsőoktatásban is túlhangsúlyozott fővárosi részarányt az egyetemi és főiskolai felvételi rendszer rugalmassága ellensúlyozza.”. Javasoljuk az egyes intézmények hallgatói kvótáit megállapítani.
A tanárképzés minőségének javítását, a pedagógusi életpálya megteremtését, a pedagógusi végzettség presztízsének visszaállítását célzó törekvéseket helyesnek tartjuk, megjegyezzük azonban, hogy a pedagógusképzésre vonatkozó koncepciót mindenképpen a közoktatás koncepciójával együttesen kéne tárgyalni, ezek a tervek szorosan összefüggenek.
A felsőoktatási intézménybe történő felvételhez két emelt szintű érettségit ír elő követelményként a koncepció. A felsőoktatásba történő felvétel szintjének emelésével egyetértünk, azonban a két emelt szintű érettségit nem tartjuk indokoltnak, az a hallgatói létszám drasztikus csökkenéséhez vezetne. Álláspontunk szerint ezzel összefüggésben ismét felmerül annak igénye, hogy a közoktatás minőségének javításával kell megalapozni a minőségi felsőoktatást.
A hallgató tanulmányi teljesítményére számos tényező kihat, emiatt elgondolkodtató a vizsgalehetőségek korlátozására és a hallgató elbocsátására vonatkozó rendelkezés. Bár a vizsgalehetőségek számának korlátozása hathat a hallgatók tanulmányi teljesítményének javulására és ezáltal a minőség megteremtésének egyik eleme és eszköze lehet, a koncepcióban megfogalmazott szigorú szabályozást javasoljuk átgondolni.
A hallgatói képviselet, a hallgatók egyetértési joga a felsőoktatási intézmények életében kiemelt jelentőségű a hallgatókkal kapcsolatos szabályozás területén. A koncepció az eddig egyetértési jogot a tanulmányi és vizsgarend tekintetében véleményezési joggá fokozza le, ez veszélyezteti az érdekképviseleti tevékenység ellátását.
Amennyiben a hallgatói részvételi arány csökkentése mindenképpen indokolt, úgy javasoljuk a 15-25 százalékos arány megállapítását, azzal, hogy a pontos arányt – igazodva a felsőoktatási intézmény méretéhez, működési sajátságaihoz, tradícióihoz – a szervezeti és működési szabályzatában maga határozhassa meg.
A koncepció teljes egészében nélkülözi a hatályba lépésre és az átmeneti időszakra vonatkozó rendelkezéseket, holott ezek ismerete a felsőoktatási intézmények számára létfontosságú az új rendszerre történő felkészüléshez, intézményi stratégiájuk kialakításához, ütemezéséhez.
Az állásfoglalás teljes egészében a http://rektoriforum.pte.hu/index.php?main=newsdetails&eid=16 címen olvasható.”
Forrás: PTE
