Évről évre egyre kevesebben mernek táppénzre menni, pedig nőtt az arra jogosultak száma. Ennek eredményeként visszaesett a betegállományban töltött napok száma, így jól jár az egészségbiztosító és az állam is. Bejött a szigorítás, vagy féltjük az állásunkat?
Kevesebb táppénzes
Bár az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) adatai szerint az utóbbi években nőtt a táppénzre jogosultak száma, mégis egyre kevesebben mennek el betegállományba. Ez részben annak tudható be, hogy szigorítottak a táppénzszabályokon, sokan pedig féltik az állásukat.
Károlyi Lajos, a Baranya Megyei Kormányhivatal Egészségbiztosítási Pénztári Szakigazgatási Szervének igazgatója lapunknak megerősítette, hogy a táppénzen töltött napok száma az utóbbi esztendőkben egyre kevesebb.
– Évek óta megfigyelhető ez a tendencia. Beszédes az az országos adat, miszerint a táppénzes állományban töltött átlagos idő 2001-ben 26 nap volt, ez 2009-ben ez 17 napra csökkent – mondta az igazgató.
Az elmúlt hét évben többször is szigorítottak a táppénzszabályokon a törvényhozók. 2009 nyarán szűkítették a jogosultság feltételeit, és maximálták a táppénz összegét. Ezért is mennek el ma kevesebben betegszabadságra.
– Szigorodtak a táppénzre vonatkozó szabályok és az ellenőrzések is. Ugyanakkor befolyásoló tényező lehet a korszerűbb egészségügyi ellátások és gyógyszerek megjelenése, valamint a munkahely elvesztése miatti félelem is – tudtuk meg Károlyi Lajostól.
2011. április 30-tól a táppénz összege azonban legfeljebb a minimálbér kétszerese lehet: legalább két éve tartó folyamatos egészségbiztosítás esetén a jövedelem napi átlagának 60 százaléka, ennél rövidebb idő esetén az 50 százaléka. A Baranya megyei szerv igazgatója szerint ezért az új szabályok főként az átlagbér felett kereső munkavállalókat érintik rosszul, hiszen így minél többet keres valaki, annál kevésbé éri meg neki betegnek lenni.
Ki jár jól?
Több pénz marad így az államnál és a munkáltatónál is, hiszen annál kevesebb pénzt kell kifizetniük, minél kevesebben veszik igénybe a táppénzt. A táppénzcsalás azonban akár két év börtönbüntetést is vonhat maga után. Ráadásul a betegség ideje alatt a cégek – tavaly nyár óta – bármikor felmondhatnak dolgozóiknak, bár a felmondási idő csak a táppénz után kezdődhet meg. De a gyermeküket ápolókat is csak abban az esetben illeti meg a védettség, ha erre az időszakra fizetés nélküli szabadságot kérnek.
A táppénz számításában ráadásul újabb változások várhatók: új módszerrel (a jogviszony és a munkaviszony alapján) határozhatják meg az ellátás összegét. Aki pedig fél évnél kevesebb ideje dolgozik, annak a minimálbérhez igazíthatják a táppénzt. Ezentúl viszont minden olyan jövedelmet figyelembe vesznek a számításkor, amely után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. A jövedelemadatokat pedig az adóhivatal küldi majd meg az OEP-nek, nem a foglalkoztató.
