Nem babra megy a játék: akárcsak a nőstényeik, mi is élvezettel hallgatjuk a szarvasbikák bőgését, amivel saját dominanciájukat fejezik ki. Rengeteg túrán lehetünk fül- és szemtanúi a jelenségnek. De legyen bármilyen lenyűgöző, számunkra annál veszélyesebb is ez az időszak, ész nélkül járnak-kelnek a vadak az utakon is, fényes nappal.
Elérkezett a szarvasbőgés időszaka Baranyában is: az augusztus végétől október végéig tartó időszakban messze hallatszik a bikák „erőfitogtatása”. Újabban számos túrát szerveznek azoknak, akik – tisztes távolból – fültanúi szeretnének lenni ennek az egyedi jelenségnek.
Hódossy Attila, a Duna-Dráva Nemzeti Park Kelet-Drávai Tájegységének vezetője maga is szervez és vezet túrákat a szarvasbőgés időszakában.
– Pár kilométert a világosban tesz meg a csapat a Dráva mentén, hiszen ekkor még gyönyörű látványt nyújt a folyó. A szarvasbikák már sötétedés előtt megszólalhatnak. Mikor lemegy a nap, érdemes a jól kiépített árvízvédelmi töltésen haladni minél nagyobb csendben és lehetőség szerint világítás nélkül. Az ártéri vadakat az ottani mozgás nem zavarja – de azért tartani is kell a távolságot a biztonság kedvéért – mondta a szakember.
[su_box title=”A fába szorult férget is meghallhatjuk” style=”soft” box_color=”#9e7849″ radius=”2″]„Üvölt, mint a fába szorult féreg” – kevesen ismerik a mondás eredetét. A féreg tulajdonképpen a „toportyánféregre”, más néven nádi farkasra, vagy megint más néven az aranysakálra utal. Az ő üvöltésük is messzire hallatszik ebben az időszakban, a túrára indulók nagy valószínűséggel ennek az állatnak a szavát is meghallják majd a szarvasbikáén kívül. [/su_box]
Az ártérben bőgő szarvasok ilyenkor már biztosan hallatszanak, hiszen a szarvasbika hangja messze, több száz méterre is terjed.
Rengetegen vannak
– Nagyon nehéz megbecsülni a Dráva menti vadállomány számát, hiszen a gímszarvasok például több száz négyzetkilométeren belül is vándorolhatnak, míg máshol csapatosan állnak. Mindig a legkedvezőbb élőhelyet keresik, ez a tájegység pedig ideális ebből a szempontból: közel a víz, az erdőben sok a búvóhely és a mezőgazdasági területek is sokfelől határolják a vidéket, a kukoricásban is szeretnek tanyázni és bőgni a szarvasok – mondta Hódossy.
A szakember szerint a rendszerváltás után elképesztően megszaporodtak a vadak, számuk a vidék úgynevezett „természetes vadeltartó képességének” öt-hatszorosa volt. Azóta szépen fogyatkoznak, de még így is sokkal többen vannak, mint kellene. Márpedig a szarvas – a vaddisznóhoz hasonlóan – óriási károkat képes okozni. Amellett, hogy veszélyt jelentenek a közlekedőkre, a nem körülkerített erdős területeken is lerágják a kisebb, frissen telepített csemetéket. Ezért muszáj kerítéssel lehatárolni a környéket, különben lehetetlen kiépíteni egy erdőt.
A szarvasbőgés augusztus végén kezdődik, de az időjárás is befolyással lehet erre. A forróság, kánikula kicsit kitolja a dolgot, de ha érkezik egy hidegfront, megindul a bőgés. A főszezon mindig a szeptemberi hónap, de akár október végén is akadhatnak hangjukat hallató vadak.
Nehezebb kiszámítani őket
– A szarvasok alapvetően az esti, éjjeli órákban aktívak, de kora ősszel ez változik, nappal is többet mozognak. Nem csupán az őzbakok és őzsuták, de a szarvasok is. Nagyon nehéz kalkulálni velük, mert tulajdonképpen semmire sem figyelnek, elborul a gondolkodásuk, hajtja őket a fajfenntartási ösztön. Aki járatosabb ebben, a szagát is felismeri a szarvasnak, akár még egy órával is az ottjárta után – mondta Hódossy.
[su_box title=”A vadbalesetet a járműn kívül a pénztárcánk is megérzi” style=”soft” box_color=”#9e7849″ radius=”2″]Nagy galiba egy országútra kiugró vad, amit telibe talál egy gépjármű. Egy mázsás állat már igencsak komoly károkat tud okozni, akár életveszélyt is. Sok biztosító kiegészítő szolgáltatásként felajánlja már a vadkár rendezését, ha ezzel nem rendelkezünk, elvileg a vad tulajdonosa, a helyi erdészeti szervezet fizet. De ennek speciális feltételei vannak: ha egy olyan szakaszon történik a baleset, ahol egyértelmű jelzés utalt a vadveszélyre, már nyúlhatunk is a saját pénztárcánkért. Ahhoz, hogy a társaság fizessen, nem csupán külön jelzés nélküli útszakaszon kell történnie a balesetnek, részletesen megvizsgálják, minden közlekedési szabályt betartottunk-e.[/su_box]
Presztízskérdés, kié a szebb bőgés
A szarvasbikák bőgése több mindent jelez: egyfelől a nőstényeket terelgeti vele és mutatja a dominanciáját felettük. Másfelől a többi hímnek is szól, emlékezteti őket, ki is az úr azon a területen. Ha hang alapján erőviszonyban azonosnak találtatik, egy másik szarvasbika is válaszolhat a bőgésre sajátjával, ezután felkeresi riválisát és személyesen mérkőznek meg. Első körben csupán egymás körül forgolódva felmérik a másikat, bőgnek, agancsaikat mutogatják. Ha nincs döntés, melyikük a rátermettebb, egymásnak feszülnek agancsaiknál fogva, itt kiderül, ki is az erősebb. A lenyűgözni kívánt nőstények eközben békésen legelésznek, ám titkon biztosan feszülten figyelik, ki is lesz az uruk.
