Győzd le a közömbösséget, és szerezd meg a békét! címmel tette közzé Ferenc pápa pénteken újévi, egyben békevilágnapi üzenetét. Január 1-je a béke világnapja a katolikus egyházban, 1968 óta tartják, VI. Pál pápa kezdeményezésére – írja az origo.hu.
Pápasága harmadik békevilágnapi üzenetében az egyházfő rámutatott: a korunk csapásai iránti közöny a béke hiányának egyik alapvető oka.
Az információ növekedése önmagában nem jelenti a figyelem növekedését is a problémák iránt, ha nem követi a szolidaritáson alapuló lelkiismereti nyitottság. Ezért tehát alapvetően fontos az a hozzájárulás, amelyet a család mellett a nevelők, a tanárok, a kultúra képviselői, a médiaszakemberek, az értelmiségiek és a művészek adhatnak – fogalmazott a katolikus egyház vezetője.
A híveknek és minden jóakaratú embernek küldött üzenetében Ferenc pápa hangsúlyozta, hogy Isten nem közömbös, nem hagyja magára az embert.
Úgy értékelte, hogy az elmúlt évet a háborúk és a terrorista cselekmények, és ezek tragikus következményei, emberrablások, személyek etnikai vagy vallási okból történő üldözése, mindenféle jogsértés jellemezte. Mindez – mint rámutatott – fájdalmat hozott a világ számos táján, és már-már olyan jelleget öltött, hogy a harmadik világháború darabjainak nevezhetjük.
„Ám az elmúlt évek és a most lezárult esztendő egyes eseményei mégis arra indítanak, hogy az új év elé tekintve ismét arra buzdítsak: ne veszítsük el a reményt az ember képességében, hogy Isten kegyelmével túl tud lépni a gonoszságon, és nem törődik bele közömbösen ebbe a helyzetbe. Azok az események, amelyekre itt hivatkozom, megmutatják, hogy az emberiség képes szolidárisan cselekedni, és kritikus helyzetekben túl tud lendülni az egyéni érdekeken, a beletörődésen és a közönyön.”
Ferenc pápa a békeüzenetben utalt arra, hogy a másik emberrel szembeni közömbösségnek sok formája létezik. Bizonyos, hogy a közömbösség magatartása azé az emberé, aki bezárja a szívét, hogy ne kelljen odafigyelnie másokra, behunyja szemét, hogy ne kelljen észrevennie azt, ami körülveszi – fejtette ki. Utalt az Istennel szemben megnyilvánuló közönyre is, hangoztatva, hogy ebből származik a felebaráttal és a teremtett világgal szembeni közöny. Más esetekben – mint rámutatott – a közömbösség a minket körülvevő, főként a távolabb eső valóságra történő odafigyelés hiányában nyilvánul meg.
A globális közömbösség a békét fenyegeti – hangsúlyozta az egyházfő, rámutatva: „Az a feladatunk, hogy a szeretet, az együttérzés, az irgalmasság, a szolidaritás valódi életprogramunkká, magatartásunk stílusává váljon az egymáshoz fűződő kapcsolatainkban. A szolidaritás és az irgalmasság kultúrájának előmozdításával küzdjük le a közömbösséget.”
Az egyházfő kiemelte a család szerepét. Leszögezte, hogy ez az első hely, amelyben az ember megéli és továbbadja a szeretet és a testvériség, az együttélés és az osztozás, valamint az egymásról történő gondoskodás értékeit. Hangsúlyozta, hogy a kultúra és a tömegkommunikációs eszközök területén dolgozóknak is van felelősségük a nevelésben és az oktatásban, főként a mai társadalmakban, ahol mind szélesebb a hozzáférés az információs és kommunikációs eszközökhöz.
Az egyházfő kiemelte, hogy számos, kormányoktól független szervezet és karitatív csoport létezik az egyházon belül és azon kívül is, amelyeknek tagjai a járványok, természeti csapások vagy háborúk idején fáradságot és veszélyeket vállalva gondoskodnak a sebesültekről és a betegekről, vagy temetik a halottakat.
