Bicske korábbi fideszes polgármestere szerint ha Magyarország a bevándorlók számára tranzitországból célországgá válik, annak nehézségeit nemcsak a befogadó állomásoknak otthont adó települések lakói, hanem mindenki a saját bőrén fogja érezni. Tessely Zoltán vasárnapi budapesti sajtótájékoztatóján a témában tartandó nemzeti konzultáció fontosságára hívta fel a figyelmet.
A térség fideszes országgyűlési képviselője azt mondta, egyetértenek azzal, hogy az unióban a problémákat közösen kell megoldani, ugyanakkor szerinte ilyen ügyekben az egyes országok sajátosságainak figyelembe vétele mellett „szabad és kell önálló, egyedi megoldásokat keresni és azokat alkalmazni”.
Közölte, továbbra is kiállnak amellett, hogy a valóban veszélyben lévőkön segíteni kell, ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: nekik sem érdekük, hogy a gazdasági bevándorlók elvonják a figyelmet előlük.
Az egyik befogadó állomásnak otthont adó Pest megyei Bicske volt polgármestere arra is figyelmeztetett, hogy az év végére százezer fölé emelkedhet a menedékjogi kérelmet benyújtók száma Magyarországon.
A politikus az uniós és azon belül a magyarországi migrációs adatokat összevetve aggasztó folyamatokról beszélt. Tájékoztatása szerint míg Európában 2010-hez képest az illegális bevándorlás megháromszorozódott, addig Magyarországon ez a szám meghúszszorozódott.
Arról beszélt, hogy a lakosságszám alapján Magyarországon nyújtották be a legtöbb menedékkérelmet Svédország után. Jelezte azt is, a lakosságarányt figyelembe véve az Európai Unióban a magyar lakosságot a bevándorlással kapcsolatosan háromszor-négyszer több teher éri, mint az unió átlaga.
Emlékeztetett, Magyarországon 2012-ben a menedékjogi kérelmet benyújtók száma 2157 volt, 2013-ban ez a szám 18 900-ra emelkedett, 2014-re pedig 42 777-re. Hozzátette, a folyamat azóta sem állt meg, hiszen 2015. április 20-áig már 37 ezer kérelem érkezett, és e tendencia alapján a kérelmet benyújtók száma december végére meghaladhatja a 100 ezret.
Tessely Zoltán szerint ezek az adatok azt jelzik, hogy a problémáról beszélni kell. Azt is mondta, biztosak abban, hogy ha az Európai Unió engedi és a korlátozások megszűnnek, akkor Magyarország képes lesz megvédeni magát.
Ezzel összefüggésben kitért arra is, hogy a kérdéssel egész Európa foglalkozik; példaként említette, hogy Dániában olyan törvénymódosító javaslatot terjesztettek elő, amelynek értelmében az országba érkező menekülteknek és az integrációs program résztvevőinek legalább heti 10 órát kellene dolgozniuk ellátásukért cserébe.
Szerinte Magyarországon a kormánypártok időben felismerték, hogy beszélni kell a problémáról, ezért is tartottak az Országgyűlésben menekültügyi vitanapot, továbbá ezért döntöttek arról is, hogy nemzeti konzultáció keretében megkérdezik az embereket a menekültügyről, a gazdasági bevándorlásról és az illegális határsértésekről. Jelezte, az egyedi megoldásokat ennek alapján készítik majd el.
Kérdésre arról is beszélt, ha Ausztria és Németország úgy döntene, hogy az illegális határátkeléssel kapcsolatosan szankciókat vezetnek be, akkor a migránsok akarva vagy akaratlanul Magyarországon ragadnának.
