„A fideszes pécsi lakásmaffia hétköznapjai” címmel indított cikksorozatot a Pécsi Stop. Egy belső önkormányzati ellenőrzés alapján három olyan esetről számoltak be, amelyek az előző, fideszes városvezetéshez köthetők. A cikksorozat lezárásaként egy ügyvédet kérdeztek arról, felmerülhet-e az ügyekkel kapcsolatban a több rendbeli hivatali visszaélés gyanúja.
A Pécsi Stop első cikke a témában arról a civilnek hazudott fideszes aktivitáról szólt, aki úgy is kapott önkormányzati lakás, hogy nem lett volna jogosult rá, mivel a nejének haszonélvezeti joga volt két lakáson is.
A második cikk azt járta körül, hogy fiatal nő először bérbe vett egy önkormányzati lakást, aztán – szabálytalanul – az anyja vásárolta meg féláron. Így jutott kiváló helyen lévő, ma már több tízmilliót érő ingatlanhoz Rogán Antal korábbi feleségének rokona Pécsett.
A harmadik cikkben a Fidesz frakciótitkárának lakáshoz jutását mutatták be, aki szintén úgy jutott bérlakáshoz, hogy volt a nevén ingatlan, ráadásul a lehető legolcsóbb bérleti díjat állapították meg számára.
A lap egy ügyvédet kérdezett meg arról, felmerülhet-e a több rendbeli hivatali visszaélés gyanúja.
Dr. Laufer Henrik ügyvéd a Stopnak elmondta:
- A törvény alapján minden önkormányzat a tulajdonában lévő lakásokat önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek és eljárásrend mellett hasznosíthatja legyen szó akár bérletről, akár adásvételről.
- A rendeletben meg kell határozni az önkormányzati lakás szociális helyzet alapján történő bérbeadásának a lakás bérbeadásakor fennálló jövedelmi és vagyoni körülményekhez igazodó feltételeit, a hasznosítás módjait és jogcímeit, valamint a Lakástörvénnyel összhangban az önkormányzati lakások értékesítésének részletszabályait is.
- A lakástulajdonosi és lakásbérbeadói jogkörök megoszlanak a képviselő-testület, a polgármester és egy bizottság között, de a legfontosabb döntéseket, például a pályázatok kiírását, feltételeinek meghatározását, elbírálását, a bérleti szerződések megkötését és az elővásárlási joggal rendelkező kijelölését a bizottság hozza meg.
- A bizottság tagjai helyi önkormányzati képviselők, így – akárcsak a polgármester – hivatalos személyek. Amennyiben gyanú merül fel arra vonatkozóan, hogy a hivatalos személyek – akiknek jogaikat és kötelességeiket törvények és más jogszabályok, például a fent említett helyi önkormányzati rendelet határozza meg – hivatali kötelességeiket megszegték, hatáskörüket túllépték vagy hivatali helyzetükkel egyéb módon visszaéltek, az a Btk. 305. §-a szerinti hivatali visszaélés bűntettének megállapítására lehet alkalmas, amely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény.
