Újfent igazán érdekes és neves vendégek érkeznek az immáron negyedik alkalommal megrendezett Pécsi Cirfandli Esték című tavaly indult beszélgetős estre: Sára Sándor, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr-rendező és Andrásfalvy Bertalan Széchenyi-díjas néprajzkutató professzor. A vendégekkel ismét Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszélget művészetről, kultúráról, tudományról.
A 2015-ben újjászületett Pécsi Polgári Szalon Egyesület által tavaly nagy sikerrel elindított Pécsi Cirfandli Esték beszélgetés-sorozata újabb, immáron negyedik állomásához érkezik, a következő esten pedig – ahogy ezt már a rendezvény ismerői jól tudják – Hoppál Péter országgyűlési képviselő és kultúráért felelős államtitkár újfent neves, híres, érdekes és nívós elismerésekben részesült vendégekkel fog beszélgetni egy pohár cirfandli mellett.
A Magtár Látogatóközpontban január 17-én 18 órakor kezdődő esten Pécs országgyűlési képviselőjének beszélgetőtársa Sára Sándor, a Nemzet Művésze, Kossuth-és Balázs Béla-díjas operatőr, filmrendező, valamint Andrásfalvy Bertalan, Széchenyi-díjas magyar néprajzkutató, egyetemi tanár és politikus lesz.
Sára Sándor 1957-ben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett operatőri diplomája után dokumentumfilmekkel kezdte pályáját, majd a hatvanas és a hetvenes években egyéni látásmódjával hozzájárult a magyar filmművészet nemzetközi elismertetéséhez. Leggyakrabban Kósa Ferenccel (például a Tízezer nap, vagy az Ítélet című remekműveken) és Szabó Istvánnal (az Apa című filmen) dolgozott együtt. Képein az emberi arc és a magyar táj árulkodó módon vall arról, hogy mi történik az emberben és az emberrel a történelmi kataklizmák során. Több mint harminc film operatőre volt (ki kell emelni Huszárik Zoltán Szindbád és Gaál István Sodrásban című klasszikusát) és rendezőként is több mint harminc filmet jegyez (például a 80 huszárt, A vádat, a Magyar nők a gulágont). Fontos tudni, hogy Sára volt a legendás és hatalmas értéket teremtő Balázs Béla Stúdió egyik alapítója.
Andrásfalvy Bertalan a Pécsi Tudományegyetem Néprajz – Kulturális Antropológia Tanszékének alapító tanszékvezetője. Kutatási területe a népi gazdálkodás, ezen belül a szőlészet, a gyümölcstermesztés és az állattartás néprajzi vetülete, valamint a néptánc, a népköltészet és néprajzi csoportok együttélése és kölcsönös hatásai egymásra. Több mint százhatvan tudományos közlemény szerzője, akit 1990-ben kinevezték a rendszerváltás utáni első művelődési és közoktatási miniszterré az Antall-kormányban. Minisztersége idején a rendszerválás utáni kulturális élet finanszírozásában, illetve a korábbi állampárti befolyás megszüntetésére hozott intézkedéseket.
A beszélgetésen a részvétel ingyenes, de előzetesen regisztrálni szükséges a [email protected] e-mail-címen.