A Volkswagen konszern 2000-es évek környéki modelljei még ma is meghatározó darabok a magyar autózásban, nem nehéz találni az utakon például egy B5.5-ös Passatot, vagy éppen egy B5 szériás A4-es Audit, mely FRANKY tesztalanya ebben a cikkben.
Hogy miért is olyan népszerűek ezek az autók, nyilvánvaló a magyarázat: a kategória pár éve elérte azt a szintet, hogy a legtöbb ember meg tudja engedni magának, hogy ilyen autóval járjon a mindennapokban.
Azonban nem csak ennyiből áll a képlet, így mindenképp olvass tovább!
Az első szériás A4-es benzines választéka egészen az 1.6-ostól a 2.8-as V6-os motorokig terjed, mely paletta magában foglalja például „durrogós-csattogós” 1.8-as turbós motort is.
Röviden összefoglalva tehát bőven van választék benzines téren az A4-ből.
Akármilyen sztereotípiák is övezik azonban az „egykilenctédéíket”, bizony ezen autók nagy részében is ez a dízelmotor lapul. Még mindig az ilyen motorral ellátott példányok tudják legkönnyebben számlálni a kilométereket hiba nélkül, és bár egyre inkább kezd leáldozni a dízelek kora, a végleges kitiltástól még mindig nagyon messze járunk. A korai, még adagolós darabok kifejezetten kevés hibalehetőséget hordoznak magukban, miközben fogyasztásuk olykor még a 6 litert is nehezen lépi át.
A már A4-esnek nevezett B5-ös Audik is kezdetben ezt a dízelmotort kapták meg, melyek legtöbbje a mai napig is vígan rója az utakat. Ha mégis valami gond akadna velük, az alkatrészek beszerzése sem okoz nagy problémát. A B5 faceliftjét követően leváltották az adagolós TDi motor, és a PD („pumpe düse”) következett. Ez, az akkoriban új dízelmotor lehetővé tette, hogy nagyobb nyomáson és pontosabban időzítve történjen az üzemanyag befecskendezése.
Az „új”, 1.9-es motorok szintén megbízhatóak, még úgy is, hogy a befecskendezést szolgáló PD-elemek miatt valamivel több hibalehetőséget hordoznak, azonban jóval dinamikusabbak elődjeiknél. Az A4-es Audi a PD választék 116 lóerős példányát kapta, ezen kívül más modellekben gyakoriak még a 131 és 150 lóerősek is.
Az A4-es egyébként egy kifejezetten egyszerű, bár elődjénél, a 80-asnál gömbölydedebb formájú családi autó, mely családba maximum két felnőtt tartozhat, hiszen hátul leginkább gyermekek férnek el kényelmesen. Az autó csomagtartója sem túl nagy, körülbelül 440 literes. Ugyanezen kor Passatja egyébként jobb választás lehet, ha az imént felsorolt szempontok szerint az A4-es valamiért nem felelne meg, hiszen ott egy jóval nagyobb hátsó- és csomagteret kapunk, nagyjából azonos külső és belső dizájn mellett.
A B5 széria legtöbb példányának beltere mára már kissé nyöszörgőssé válhatott a magyar utaknak és az eltelt 20 évnek köszönhetően, de összességében még mindig egy kellemes minőségű autót kaphatunk, ha ebből a típusból választunk a használtautó-piacon, meglehetősen jó ár-érték arányban.
500 ezer és 1 millió forint között ugyanis kifejezetten jó állapotban lévő példányokat lehet már kifogni, melyek még jó darabig ki tudják szolgálni igényeinket.
Az Audi B5 széria azonban nem csak az A4-esből áll, hiszen, ahogy szinte minden négykarikás modellhez, ehhez is tartozott sportosabb változat, kettő is, az S4 és a mára már ritkaságnak mondható RS4 B5. Utóbbi, mind az árát, mind a megvásárolható darabok számát tekintve is teljesen más kategóriába tartozik. Az S4 viszont még ma is kitűnő befektetés lehet, hiszen az ára még (!) kúszott az egekbe, motorja azonban sokban hasonlít az RS4-éhez.
Ez az a bizonyos 2.7-es V-elrendezésű 6 hengeres.
Teljesítménye (az S modellekben) gyárilag 265 lóerő és 400 Nm nyomaték. Ezt az igencsak említésre méltó teljesítményt két turbófeltöltő segítségével képes elérni. Az S széria természetesen nem csak motorjában különbözik az alap A4-estől, ezen kívül számos dizájnelemben és felszereltségben is felfedezhetünk különbségeket!
Az S4 B5 kifejezetten kedvelt modell, hiszen, mint azt már feljebb írtam, az ára még elfogadható szinten van, emellett pedig a motorja is megbízhatónak mondható, de persze pár dologra érdemes odafigyelni, mely magában foglalja például a turbók környékén lévő olajszivárgást, a gyújtógyertyákat, vagy a vezérlést. Egy további tényező, mely szintén növeli a széria népszerűségét, a motor viszonylag könnyű tuningolhatósága. A BiTurbo aggregát a gyári 265 lóerőn túl hatalmas potenciált rejt, melyből a motorbelső különösebb átalakítása nélkül akár 450 lóerős teljesítmény is kihozható.
Így lehetséges tehát az, hogy a tesztvideóban lehetőségem volt kipróbálni egy a B5 szériából egy „elnyűhetetlen” 1.9 TDi-t, egy számos extrával ellátott, közel gyári állapotú, valamint egy RS4 teljesítményét is jócskán felülmúló S4-et.
