Fodor István földrajztudós és Kereszturi József nyugalmazott könyvtárigazgató vehette át idén a Csorba Győző-díjat.
Nemrég, november 21-én egy irodalmi konferenciával zárult a Csorba Győző születésének 100. évfordulója alkalmából rendezett emlékév pécsi eseménysorozata. A megannyi irodalmi programmal teli jubileumi évet november 23-án búcsúztatta el a Pannon Filharmonikusok Csorba Győző Emlékkoncertje.
A Kodály Központban rendezett koncert előtt Őri László, Pécs alpolgármestere köszöntötte a hallgatókat. Beszédében hangsúlyozta, hogy a Kossuth-díjas Csorba Győző a 20. század magyar költészetének kiemelkedő alakja volt, igazi pécsi, aki itt született és itt halt meg, a várost pedig fél évnél hosszabb időre soha nem hagyta el. Csorba költészetében mindig a teljes emberséget, az egyetemes értékeket, a művészi komolyságot kereste – mondta Őri. A költő életműve bizonyíték arra – folytatta –, hogy vidéken is lehet örök, maradandó értéket alkotni.
-Az, hogy Pécset ma is a kultúra városaként lehet említeni, Csorba Győző munkásságának is köszönhető, akinek Pécs mindig az otthonosságot, a biztonságot és az inspirációt jelentette. A város pedig nem feledkezik meg róla, mindig ápolni és óvni fogjuk az általa létrehozott értékeket – mondta az alpolgármester, aki ezután felidézte, hogy a Csorba Győző emlékév során a költő emléke előtt többek között egy kiállítással, irodalmi rendezvényekkel, és utcanévtábla-avatással is tisztelgett a város.
Ezt követően került sor a Csorba Győző-díj átadására, melyet az alpolgármester és Lovász István jegyző nyújtott át Fodor István földrajztudósnak és Kereszturi József nyugalmazott könyvtárigazgatónak.
Fodor István 1938-ban született Szegeden. A debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1961-ben szerzett földrajz-történelem szakos tanári diplomát, foktori fokozatát pedig 1969-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerezte meg. A Pécsi Tudományegyetemen 1976-ban (akkoriban Janus Pannonius Tudományegyetemen) megszerezte a földrajztudomány kandidátusa címet, majd 1996-ban habilitált. Fodor a pécsi egyetemen 1998-től tanszékvezető egyetemi tanárként dolgozik, 2002-ben pedig megkapta a Magyar Tudományos Akadémia földrajz tudományok doktora címet is. A pécsi földrajztanár 2012 óta a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutató Intézetének Dunántúli Tudományos Osztályán kutató professzor emeritusként tevékenykedik, 2015 óta pedig a Pécsi Akadémiai Bizottság titkára. Fodor 89 tudományos publikációt írt, és több Pécset érintő környezetvédelmi programot dolgozott ki.
Fodort 1998-ban a Pécs Város Tudományos Díjával tüntették ki, 2002-ben a Baranya Megyei Közgyűlés Területfejlesztési Díjjal jutalmazta, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével tüntették ki.
Kereszturi József 1946-ban született Pécsett. A Széchenyi István Gimnáziumban tett érettségi vizsgát követően oklevelet szerzett a szombathelyi Tanítóképző Intézet könyvtár – népművelés szakán. A budapesti Pázmány Péter Hittudományi Akadémián hitoktatói diplomát, 2003-ban pedig a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési Emberi Erőforrás Fejlesztési Karán informatikus könyvtáros szakképesítést szerzett. Hivatását 1967-ben olvasószolgálati könyvtárosként kezdte, majd a Baranya Megyei Könyvtárba került módszertani könyvtáros beosztásba. Kereszturi 1971 és 1975 között a pécsi Tanárképző Főiskola könyvtárának olvasószolgálati csoportját vezette. A könyvtáros 1977-ben felkérést kapott a Pécsi Városi Könyvtártól, hogy megszervezze az új fiókkönyvtáruk gyűjteményét. Ez a könyvtár Csorba Győző Könyvtárként kezdte meg működését 1980-ban. Ezután 1980 és 2003 között a pécsi Várkonyi Nándor Fiókkönyvtár vezetője lett, 2004 és 2009 között pedig a Pécsi Városi Könyvtár igazgatója volt. A neves könyvtárosok, Bibó István és Várkonyi Nándor életműveinek, szellemi hagyatékainak feldolgozásában több kötetet is megjelentetett.
Kereszturit 1982-ben a Szocialista Kultúráért Díjjal, 1991-ben Közművelődési Díjjal, 2008-ban Szinnyei József Díjjal, 2010-ben pedig Városháza Emlékéremmel tüntették ki.
